Fekete bodza 'Golden Spark' Sambucus nigra 'Golden Spark'

Termék részletes leírása

Fekete bodza 'Golden Spark'  - a fekete bodza tarka levelű fajtája, amely a szakkatalógusokban Sambucus nigra 'Alcsam' néven is szerepel. A faj természetes elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és Délnyugat-Ázsia. Ott bozótosok szélén, utak mentén és humuszos talajú ártereken nő. A cserje felálló vagy szélesen bokros növekedésű. Kifejlett korában rendszerint 2,5–3 m magas és 1–2 m széles, rendszeres metszéssel alacsonyabb és sűrűbb marad. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, többnyire 5–7 levélkéből állnak, a teljes levél hossza körülbelül 15–20 cm. A levélkék fűrészes szélűek, üde zöldek, szabálytalan sárga vagy krémszínű szegéllyel, amely tavasszal a legfeltűnőbb. Májustól júniusig jelennek meg a 10–15 cm-es lapos virágzatok. Ezek apró, fehér vagy krémszínű, finom illatú virágokból állnak, és gazdagok nektárban és virágporban. Elvirágzás után fényes fekete bogyókból álló, csüngő fürtöket hoz, többnyire augusztustól októberig. Konyhai feldolgozásra a teljesen beérett termést és a virágot használják, általában hőkezelés után. Az éretlen termés és a zöld részek nem fogyaszthatók. A bodzabogyó természetes forrása az antociánoknak, más polifenoloknak és a C-vitaminnak. A bodzát ezért hagyományosan szörpök, levek és zselék készítésére használják. A kertben a 'Golden Spark' világos hangsúlyt ad a sötét lombú fás szárúak, a borbolyák, a színes vesszejű somok és a díszfüvek mellett. Laza takarósövényben vagy élősövény részeként is jól mutat.

A fekete bodza, botanikai nevén Sambucus nigra, Eurázsiából és Észak-Afrikából származó cserje. Lombhullató fás szárú növény, amelyet gyakran díszértéke és gyógyhatása miatt hasznosítanak. A természetben is gyakori, de dekoratív virágai és termése miatt kertekben is termesztik. Virágai fehérek vagy krémsárgák, dús bogernyőkben nyílnak, és jellegzetes illatuk van. Az elvirágzás után megjelenő termések apró, sötétlila vagy fekete bogyók. Ehetők és a konyhában is felhasználhatók, gyakran lekvár, szörp vagy tea készül belőlük, ez azonban fajtánként eltérő. A fekete bodzát a népi gyógyászatban hagyományosan gyógyhatásai miatt alkalmazták. Különböző kultúrákban főként megfázás és torokfájás esetén használták. Levele, virága és termése különféle antioxidánsokat és vitaminokat tartalmaz. Igénytelen cserje, a nedves talajt és a napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli. Vonzó megjelenése és könnyű gondozása miatt is termesztik.

Termesztés: A napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli. A teljesen napos fekvés bőségesebb virágzást és termést eredményez. A talaj legyen nedves, jó vízáteresztő és humuszos. Az enyhén savanyú és a lúgos talajt is elviseli, a kötött és pangóvizes talaj azonban nem ajánlott. A cserjéket általában 1,5–2 m távolságra ültetik, az ültetési mélység feleljen meg a földlabda méretének. A fiatal növényeket ajánlott rendszeresen öntözni, különösen aszály idején. A trágyázás tavasszal komposzttal vagy kiegyensúlyozott szerves trágyával történik, ez elősegíti az egészséges növekedést és a virágzást. Elvirágzás után a cserjék metszhetők: az idősebb ágak visszavágásával tömör formájuk megőrizhető. Fagytűrő, és a legtöbb betegséggel szemben ellenálló. A cserjék önbeporzók, a nagyobb termés érdekében azonban érdemes több tövet ültetni. A fekete bodza termése csak hőkezelés után és csak egyes fajtáknál ehető, a nyers bogyók enyhén mérgezőek lehetnek, és a díszfajták termésének fogyasztása nem ajánlott.

Szerző: Nikol | Revízió: 17.12.2025