Fekete bodza 'Golden Tower' Sambucus nigra 'Golden Tower'

Termék részletes leírása

Fekete bodza 'Golden Tower' - a fekete bodza oszlopos fajtája, amely kereskedelmi forgalomban ‘Jdeboer001’ jelöléssel is ismert. Hollandiából származik, a szakmai leírások 2000 körül szelektált véletlen magoncként említik. A Plantarium kiállításon 2015-ben bronzérmet nyert. Európában nemesítői jog védi, az Egyesült Államokban pedig PP28957 számú növényszabadalommal van bejegyezve. A cserje szilárdan felálló, keskeny habitust fejleszt, mérete általában 2,5–3 m × 0,7–1 m, merev hajtásai karózás nélkül is jól tartják formájukat. Levelei páratlanul szárnyasak és mélyen szeldeltek, tavasztól őszig sárgászöldek vagy aranyzöldek, így félárnyékban is fényt visznek az ültetésbe. Május–júniusban jelennek meg a mintegy 10–20 cm széles, lapos bugák, apró, fehér vagy krémszínű, finom illatú virágokkal, amelyek korai nektár- és pollenforrásként értékesek. Elvirágzás után fényes, fekete termésekből álló fürtök fejlődnek, amelyek többnyire augusztus–szeptemberben érnek, és elsősorban hőkezelve, szörpnek, levének vagy lekvárnak dolgozzák fel őket. A termés antociánokat, egyéb polifenolokat és C-vitamint tartalmaz. A zöld részeket és az éretlen terméseket általában nem fogyasztják. Kompozícióban jól mutat sötét levelű fás szárúakkal, például bíbor levelű bodzákkal, gyöngyvesszőkkel, borbolyákkal vagy díszfüvekkel, ahol tiszta, függőleges hangsúlyt ad.

A fekete bodza, botanikai nevén Sambucus nigra, Eurázsiából és Észak-Afrikából származó cserje. Lombhullató fás szárú növény, amelyet gyakran díszítő és gyógyító tulajdonságai miatt hasznosítanak. A természetben is gyakori, de dekoratív virágai és termése miatt kertekben is termesztik. Virágai fehérek vagy krémsárgák, dús, ernyőszerű virágzatokban nyílnak, és jellegzetes illatúak. Az elvirágzást követő termései apró, sötétlila vagy fekete bogyók. Ehetők és a konyhában is felhasználhatók, gyakran készül belőlük lekvár, szörp vagy tea, ez azonban fajtánként eltér. A fekete bodzát a népi gyógyászatban hagyományosan gyógyhatásai miatt alkalmazták. Különböző kultúrákban főként megfázás és torokfájás esetén használták. Levelei, virágai és termései különféle antioxidánsokat és vitaminokat tartalmaznak. Igénytelen cserje, a nedves talajt és a napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli. Vonzó megjelenése és könnyű gondozhatósága miatt is termesztik.

Termesztés: A napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli, a teljesen napos hely gazdagabb virágzást és termést eredményez. A talaj legyen nedves, jó vízáteresztő és humuszos, az enyhén savanyú és a lúgos körülményeket is elviseli, a nehéz, túlnedvesedő talaj azonban nem ajánlott. A cserjéket általában 1,5–2 m távolságra ültetik, az ültetési mélység feleljen meg a gyökérlabda méretének. A fiatal növényeket rendszeresen öntözni kell, különösen aszály idején. A trágyázás tavasszal komposzttal vagy kiegyensúlyozott szerves trágyával történik, amely elősegíti az egészséges növekedést és a virágképzést. Elvirágzás után a cserjék metszhetők, az idősebb ágak visszavágásával tömör forma tartható fenn. Fagytűrő és a legtöbb betegséggel szemben ellenálló. A cserjék önbeporzók, a nagyobb termés érdekében azonban érdemes több növényt ültetni. A fekete bodza termése csak hőkezelés után és csak egyes fajtáknál ehető, a nyers bogyók enyhén mérgezőek lehetnek, díszfajtáknál fogyasztásuk nem ajánlott.

Szerző: Nikol | Revízió: 17.12.2025