Fekete bodza Black Tower 'Eiffell' Sambucus nigra Black Tower 'Eiffell'

Termék részletes leírása

Fekete bodza Black Tower 'Eiffell'  - az európai bodza oszlopos fajtája, amely a 'Black Beauty' és a 'Black Lace' után következő sötét levelű típusok nemesítési vonalához kapcsolódik. Európában 'Eiffel 1' néven tartják nyilván, és fajtaoltalom védi, az Egyesült Államokban szabadalommal is jegyzik. Gyorsabban nő, mégis megtartja keskeny, tömött habitusát, kifejlett korában általában 2–2,5 m magas és 0,8–1,2 m széles, 10 év után nagyjából 2 m-es. Hajtásai sötétek, felállók, a cserje a tövétől jól elágazik, így kisebb helyen sem hat ritkásnak. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, erősen fűrészes szélűek, szétdörzsölve kellemetlen szagúak lehetnek, zöldesen hajtanak ki, majd korán borvörösre, végül szinte feketéslilára színeződnek. Május végén és június elején lapos, nagyjából 10–12 cm átmérőjű virágzatokat hoz, amelyek krémfehérek, rózsaszínes árnyalattal, és a bodzavirágra jellemző erős illatot árasztanak. A virágzatokat szívesen látogatják a méhek, és szépen elválnak a sötét lombtól. Virágzás után fényes, feketéslila bogyókból álló fürtök fejlődnek, amelyek augusztustól szeptemberig érnek. A terméseket elsősorban hőkezelve használják szörpökhöz, lekvárokhoz és levekhez, természetes színanyag-, C-vitamin- és antociántartalmuk miatt értékesek, emellett a madarakat is vonzzák. A fajta szoliterként mutat a legjobban, de keskeny sávban kerítés mentén és szabadon növő sövényben is jól érvényesül, ahol sötét levelei kiemelik a világos évelőket és díszfüveket.

A fekete bodza, botanikai nevén Sambucus nigra, Eurázsiából és Észak-Afrikából származó cserje. Lombhullató fás szárú növény, amelyet díszértéke és gyógyhatása miatt gyakran hasznosítanak. A természetben is gyakori, de dekoratív virágai és termései miatt kertekben is ültetik. Virágai fehérek vagy krémsárgák, dús ernyős virágzatokban nyílnak, és jellegzetes illatúak. A virágzást követő termések apró, sötétlila vagy fekete bogyók. Ehetők és a konyhában is felhasználhatók, gyakran készül belőlük lekvár, szörp vagy tea, ez azonban az egyes fajtáktól függ. A fekete bodzát gyógyhatásai miatt a népi gyógyászat hagyományosan alkalmazta, a különböző kultúrákban főként megfázás és torokfájás esetén. Levelei, virágai és termései különféle antioxidánsokat és vitaminokat tartalmaznak. Igénytelen cserje, a nedves talajt és a napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli. Vonzó megjelenése és könnyű gondozása miatt is termesztik.

Termesztés: A napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli, a teljesen napos fekvés bővebb virágzást és termést eredményez. A talaj legyen nedves, jó vízáteresztő és humuszos, az enyhén savanyú és a lúgos körülményeket is elviseli, a kötött, túlnedvesedő talaj azonban nem ajánlott. A cserjéket általában 1,5–2 m távolságra ültetik, az ültetési mélység feleljen meg a földlabda méretének. A fiatal növényeket rendszeresen öntözni kell, főleg aszály idején. A trágyázást tavasszal komposzttal vagy kiegyensúlyozott szerves trágyával végezzük, amely elősegíti az egészséges növekedést és a virágzást. Virágzás után a cserjék metszhetők, az idősebb ágak visszavágásával kompakt formájuk megtartható. Fagytűrő, és a legtöbb betegséggel szemben ellenálló. A cserjék önbeporzók, a nagyobb termés érdekében azonban érdemes több növényt ültetni. A fekete bodza termése csak hőkezelés után és csak egyes fajtáknál ehető, a nyers bogyók enyhén mérgezőek lehetnek, díszfajtáknál pedig fogyasztásuk nem ajánlott.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.2. 2026