Fekete sás Carex nigra

Termék részletes leírása

Fekete sás - évelő, igen alkalmazkodóképes, fűszerű növény, amely a természetben és a kertépítészetben egyaránt a nedves vagy vizenyős termőhelyeken érzi jól magát. Kifejlett állapotban sűrű csomókat alkot, magassága általában 20–50 cm, és gyakran föld alatti tarackokkal terjed, ezért kiváló a partok megkötésére és talajtakarásra. Levelei keskenyek, merevek, jellegzetesen kékeszöld vagy szürkészöld színűek, ami elegáns, hűvös hatást kölcsönöz neki. Májustól júliusig nyílik jellegzetes, felálló virágzataival, amelyek sötétbarna vagy fekete színűek, és a növény fajnevét is adják. A kertépítészetben megbízható eleme a természetközeli kiültetéseknek, illetve funkcionális növényként a partok stabilizálására is alkalmazható, ahol sűrű gyökérzete hatékonyan gátolja a talajeróziót. Igen szívós növény, amely természetes megjelenésének köszönhetően kiválóan illeszkedik a vizes élőhelyeket idéző kompozíciókba.

A Carex nemzetség mintegy 2000 különböző fajt foglal magába, amelyek növekedésükben és igényeikben is eltérnek egymástól. A sásokra jellemző, hogy elágazás nélküli, háromélű száruk nem tagolódik szárcsomókra. Egyivarú virágaik egy vagy több füzérben állnak, a füzérek lehetnek egyformák vagy különbözőek. Elvirágzás után termést, makkocskát hoznak. A nagyobb fajok általában csomósan nőnek, az alacsonyabbak gyepet alkotnak. Leveleik fajtól függően zöldek, fehérek vagy sárgák, illetve különféleképpen tarkák lehetnek.

Termesztés: Humuszos, jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel, amely tartósan enyhén nedves, de nem lehet túlzottan vizes. Félárnyékos vagy árnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, itt őrzi meg tömött növekedését és díszes lombját, a közvetlen napfény ugyanis megperzselheti vagy kiszáríthatja a leveleket. Tavasszal ajánlott kis adagban kiegyensúlyozott, díszévelőkhöz való trágyával trágyázni, esetleg komposzttal kiegészíteni a vitalitás és az állomány sűrűsödésének elősegítésére. A metszést tavasszal végezzük, ekkor eltávolítjuk az elöregedett és sérült leveleket, így a növény ápolt, tömött megjelenésű marad. Öntözésre főként ültetés után és hosszabb szárazság idején van szükség, a kifejlett növények azonban közepesen tűrik az átmeneti vízhiányt. Több tő ültetésekor kb. 30–40 cm-es tőtávolság ajánlott, így az állomány gyorsan záródik, és megőrzi díszítő hatását. Fagytűrő, téli védelmet nem igényel.

Szerző: Kamila | Revízió: 5. 6. 2026