Feketefenyő 'Dr. Shake' Pinus nigra 'Dr. Shake'

Termék részletes leírása

Feketefenyő 'Dr. Shake' - a feketefenyő törpe vagy kompakt növekedésű fajtája sűrű, szabályos, széles kúpos vagy lekerekedő habitussal. Az alapfajhoz képest jóval rövidebb hajtásokat nevel, és sűrűn elágazó koronát fejleszt feltűnő, sötétzöld tűlevelekkel. Lassan nő, évi hajtásnövekedése általában 5–10 cm körül alakul. Nagyjából tíz év alatt mintegy 0,8–1,2 m magasra és 0,8–1 m szélesre nő. Kifejlett korában körülbelül 1,5–2,5 m magasságot és 1,5–2 m szélességet érhet el. A fiatal növények széles kúposak vagy szinte gömbölyűek, idővel koronájuk kissé megnyúlik, és szabálytalanabb körvonalat kap. Tűlevelei kettesével, tűpárokban nőnek, körülbelül 6–10 cm hosszúak, szilárdak, merevek és enyhén íveltek. Színük élénk- vagy sötétzöld, a rövid hajtásoknak köszönhetően igen sűrűn helyezkednek el az ágakon. Színük a téli hónapokban is élénk marad. Az idősebb növényeken tobozok fejlődhetnek, ezek általában 5–8 cm hosszúak. Tojásdadok vagy kúposan tojásdadok, kezdetben zöldek, éréskor sárgásbarna vagy világosbarna színt öltenek. A beporzást követő második évben érnek be. Fagytűrése igen jó, nagyjából −28 és −30 °C közötti.

A feketefenyő (Pinus nigra) termetes tűlevelű fa, amely Dél-Európában és a Földközi-tenger vidékén, az Alpok alacsonyabb régióiban, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában honos. E tekintélyes faj széles elterjedéséből adódik nagyfokú alkalmazkodóképessége azokhoz a változatos körülményekhez, amelyeknek kertjeinkben és városainkban kitesszük. Különösen jól érzi magát a napos lejtőkön, fényigényén kívül azonban nincsenek különleges igényei. Magyarországon ugyan nem őshonos, de a változó éghajlat miatt főként a meleg síkvidékeken helyenként kiszorítja az őshonos erdeifenyőt. Mindenhol jól fejlődik, még a kifejezetten tápanyagszegény talajokon is. Jól tűri a szárazságot, és síkvidéken éppúgy megél, mint hegyvidéken. Gyakran azért is ültetik, hogy más növényeket a széltől védjen. A feketefenyő alapfaja termetes fa, amely nagyobb méreteket ér el.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, félárnyékban koronája ritkább, és nő a gombás betegségekre való hajlam. Nyílt fekvésben a fiatal fáknak előnyös a téli szél elleni védett hely, emellett kedvező a tartósan pangó, párás levegőtől mentes mikroklíma. A legmegfelelőbb a jó vízáteresztő homokos vályog- vagy kavicsos talaj, nehéz agyagtalajon a vízelvezetés és a magaságyás segít. Az ajánlott pH nagyjából 4,5–6,5. A konténeres facsemeték márciustól novemberig ültethetők, fagyott talaj kivételével, meleg időszakban rendszeres öntözéssel a teljes begyökeresedésig, általában az első 2 idényben. Megeredés után a szárazságot többnyire jól tűrik, a tartós pangó víz viszont növeli a gyökérrothadás kockázatát. A trágyázás legyen mértékletes, általában elegendő tavasszal komposzt vagy lassan oldódó tűlevelű-műtrágya. A metszés a száraz ágak eltávolítására korlátozódik, egyes fajoknál a sűrítés érdekében májusban–júniusban visszakurtíthatók a tavaszi „gyertyák”. A kéreg- vagy faaprítékmulcs stabilizálja a talaj nedvességét, és mérsékli a gyökerek túlmelegedését. Fagytűrése általában körülbelül −30 °C-ig terjed, így kertben rendszerint nem igényel téli takarást, edényes növényeknél viszont ajánlott a földlabdát mulccsal vagy burkolattal az átfagyástól védeni. Szárazságtűrése közepes vagy magas, a fiatal ültetések vízigénye nagyobb. A tőtávolság legyen bőkezű, fajtól és a kívánt koronamérettől függően tájékoztató jelleggel 4–8 m, hogy a levegő szabadon áramolhasson.

Szerző: Kamila | Revízió: 28. 9. 2026