Feketefenyő 'NDR' Pinus nigra 'NDR'

Termék részletes leírása

Feketefenyő 'NDR' - a feketefenyő törpe fajtája sűrű, tömör és széles gömb- vagy párnaszerű növekedéssel. Rövid, sűrűn elágazó hajtásokat és szilárd, szabályos hatású koronát nevel. Az alapfajnál jóval lassabban nő, és hosszú távon megőrzi alacsony termetét. Lassan növekszik, éves hajtásnövekedése általában 5–10 cm. Körülbelül tíz év alatt mintegy 0,6–0,8 m magasságot és 0,8–1 m szélességet ér el. Az idősebb példányok körülbelül 1–1,5 m magasra és 1,5–2 m szélesre nőhetnek. Koronája eleinte csaknem gömb alakú, a kor előrehaladtával egyre jobban szétterül, és széles, lekerekített vagy szabálytalanul párnaszerű formát vesz fel. Tűlevelei kettesével állnak a rövidhajtásokon, körülbelül 6–10 cm hosszúak, szilárdak, merevek és enyhén íveltek. Színük élénk- vagy sötétzöld, a rövid hajtásokon sűrűn csoportosulnak. Több évig a növényen maradnak, és színüket télen is megőrzik. Az idősebb példányok körülbelül 5–8 cm hosszú, tojásdad vagy kúposan tojásdad tobozokat fejleszthetnek. Fiatalon zöldek, éréskor sárgásbarnák vagy világosbarnák lesznek, és a beporzást követő második évben érnek be. Nagyon jól fagytűrő, körülbelül −28 és −30 °C közötti hőmérsékletig.

A feketefenyő (Pinus nigra) termetes tűlevelű fa, amely Dél-Európában és a Földközi-tenger térségében, az Alpok alacsonyabb régióiban, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában honos. E lenyűgöző faj széles elterjedéséből fakad, hogy nagyon jól alkalmazkodik azokhoz a változatos körülményekhez, amelyeknek kertjeinkben és városainkban kitesszük. Különösen jól érzi magát a napos lejtőkön, fényigényén kívül azonban nincsenek különösebb igényei. Magyarországon ugyan nem őshonos, de a változó éghajlat miatt főként a meleg síkvidékeken helyenként kiszorítja az őshonos erdei fenyőt. Mindenhol megél, még a különösen tápanyagszegény talajokon is. Jól tűri a szárazságot, és síkvidéken éppúgy fejlődik, mint hegyvidéken. Gyakran azért is ültetik, hogy más növényeket megvédjen a széltől. A faj eredeti formája termetes fa, amely nagyobb méreteket ér el.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, félárnyékban koronája ritkásabb lesz, és nő a gombás betegségekre való hajlam. Nyílt fekvésben a fiatal fáknak előnyös a téli széltől védett hely, emellett kedvező a tartósan pangó, párás levegőtől mentes mikroklíma. Legmegfelelőbb a jó vízáteresztő, homokos vályog- vagy kavicsos talaj, nehéz agyagtalajban a vízelvezetés és a magasított ágyás segít. Az ajánlott pH körülbelül 4,5–6,5. A konténeres facsemeték márciustól novemberig ültethetők, fagyott talaj kivételével, a meleg időszakban rendszeres öntözéssel a teljes begyökeresedésig, ami általában az első 2 szezont jelenti. Megeredés után a szárazságot többnyire jól tűrik, a tartós pangó víz azonban növeli a gyökérrothadás kockázatát. A trágyázás legyen mértékletes, rendszerint elegendő tavasszal komposzt vagy tűlevelűeknek való lassan oldódó trágya. A metszés a száraz ágak eltávolítására korlátozódik, egyes fajoknál a sűrítés érdekében májustól júniusig a tavaszi „gyertyák” visszakurtíthatók. A kéreg- vagy faapríték-mulcs stabilizálja a talaj nedvességét és csökkenti a gyökerek túlmelegedését. Fagytűrése általában nagyjából -30 °C-ig terjed, így a kertben rendszerint nem igényel téli takarást, edényben nevelt növényeknél azonban ajánlott a földlabdát mulccsal vagy burkolattal megóvni az átfagyástól. Szárazságtűrése közepes vagy magas, a fiatal ültetések vízigénye nagyobb. A tőtávolság legyen bőséges, tájékoztató jelleggel 4–8 m a fajtól és a kívánt koronától függően, hogy biztosított legyen a levegő áramlása.

Szerző: Kamila | Revízió: 28. 9. 2026