Fraser-korallberkenye 'Louise' Photinia x fraseri 'Louise'

Termék részletes leírása

Fraser-korallberkenye 'Louise' - a Photinia glabra és a Photinia serratifolia keresztezéséből jött létre, a kertekben örökzöld lombjáért és jó besűrűsödő képességéért ültetik. A 'Louise' fajtaoltalom alatt álló tarka levelű szelekció, 'Mclarlou' jelöléssel is forgalmazzák, nemesítője Louise McWhinnie. Felálló cserjévé vagy kisebb fává fejlődik, levelei enyhén bőrneműek, elliptikusak. A fiatal hajtások vörösen vagy olívzölden, halvány rózsaszín szegéllyel hajtanak, majd a szezon során sötétzölddé válnak krémfehér márványozással. Meleg nyáron két-három hullámban hoz új hajtásokat, így színe az év folyamán változik. Metszés nélkül hazai viszonyok között általában 2–3 m magas és 1,5–2,5 m széles, sövényben nyírással jóval tömörebb formában tartható. Május végén, június elején felálló, sátorozó virágzatokban apró fehér virágokat hoz, amelyeket a rovarok szívesen látogatnak. Kertkompozícióban világos színfoltként érvényesül a sötétzöld tűlevelűek között, babérmeggy vagy tiszafák mellett, illetve modern, díszfüves ültetésekben.

Termesztés: A szép színeződéshez és a vesszők jó beéréséhez napos vagy félárnyékos, szélvédett termőhely ideális, legjobb fal mellett vagy védett udvarban. Humuszos, tápanyagban gazdag, de jó vízáteresztő talajt kedvel, az ajánlott pH nagyjából 5,5–7,0. Ültetés után egyenletes nedvességet kell biztosítani, edényben fontos a drénréteg és a rendszeres öntözés tartós túlöntözés nélkül. A metszést a tavaszi hajtás után vagy virágzás után végezzük, sövénynél általában szezononként 1–2 alkalommal, hogy elősegítsük az elágazást és a levelek új színes hullámát. A beérett növények fagytűrése kb. −20 °C, jó beérés esetén rövid ideig akár −24 °C körüli hideget is elviselnek, a fiatal ültetések azonban meghálálják a téli takarást és a száraz télen, fagymentes időszakokban végzett öntözést. Ültetésre Magyarországon leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptembertől októberig kerül sor. Sövénybe kb. 70–100 cm-es tőtávolság ajánlott. Tavasszal lassan oldódó díszfa- és díszcserjetrágyát használunk, a nyár második felében a szövetek beérése érdekében a káliumban gazdag tápanyagok előnyösek. A kéreg- vagy faaprítékmulcs csökkenti a nedvességingadozást és védi a gyökereket. Télen a szeles helyeken a levelek kiszáradhatnak és napégést szenvedhetnek, ezért értékes a védett mikroklíma és a talaj megfelelő nedvessége. A betegségek közül az Entomosporium nemzetségbe tartozó gombák okozta levélfoltosság fordulhat elő, főleg sűrű és tartósan nedves állományokban, megelőzésére a laza, jól szellőző lombozat és a levelek beázásának elkerülése szolgál öntözéskor. A kártevők közül a fiatal hajtásokon időnként levéltetvek jelennek meg, előfordulásukat a rendszeres sűrítő metszés és a természetes ellenségek általában mérséklik.

Szerző: Kristýna | Revízió: 17.02.2026