Fűlevelű kőcsengettyű Edraianthus graminifolius

Termék részletes leírása

Fűlevelű kőcsengettyű - alacsony, évelő sziklakerti növény a harangvirágfélék családjából. Dél-Európa hegyvidékeiről származik, elsősorban az Appenninekből és a balkáni–mediterrán hegységek tágabb köréből, ahol köves gyepekben, sziklarepedésekben, törmeléklejtőkön és mészkőkibúvásokon él. A kertekben a finom levéltő és a telt ibolyáskék, harang alakú virágok párosításáért értékelik. Sűrű, tőálló levélrózsákat fejleszt keskeny, szálas vagy lándzsás zöld levelekből, amelyek apró fűcsomóra emlékeztetnek. Kifejlett korában kb. 5–10 cm magas és 10–20 cm széles. Júniusban és júliusban rövid, finoman szőrös szárak nőnek, amelyek végén egyesével vagy csoportosan állnak a harang alakú virágok. A virágok színe ibolyáskéktől kékeslilaig terjed, világos kövön és kavicson nagyon tisztán és hangsúlyosan hat. Sziklakertekben, kavicsos vályúkban, kőedényekben, emelt ágyásokban, száraz kőfalakban és részletgazdag alpesi ültetésekben érvényesül. Jól illik kőtörőfüvekhez, homokhúrokhoz, alacsony szegfűfélékhez, kakukkfüvekhez, Dryas-fajokhoz, apró varjúhájakhoz, habszegfüvekhez és alacsony csenkeszekhez. Termése nem díszítő értékű. A faj nem fogyasztható, tövist nem fejleszt, virágait apró beporzó rovarok látogathatják.

Termesztés: Teljes napot, jól szellőző termőhelyet és kiváló vízáteresztő képességű ásványi talajt igényel. Legjobban a sziklakertek és emelt vályúk mikroklímájában fejlődik, ahol az esővíz gyorsan elfolyik, és a levélrózsa télen nem áll nedvességben. A talaj legyen köves, kavicsos vagy homokos, szegényebb vagy közepesen tápdús, pH-ja kb. 6,5–8,0. A meszes alapot kedveli. A nehéz agyagos föld és a téli túlnedvesedés a gyökérnyak rothadásához vezet. Az ültetés márciustól májusig és szeptembertől októberig végezhető. Sziklakerti csoportokban 9–12 db kerül egy m²-re, 15–20 cm-es tőtávolsággal. Ültetés után a meggyökeresedésig mérsékelt öntözés ajánlott, az idősebb növények jól tűrik a szárazságot, a felesleges nedvesség árt nekik. A trágyázás legyen nagyon mértékletes, elegendő kevés érett komposzt a gyökérnyaktól távolabb a talajba dolgozva. Takarásként apró kavics vagy kőzúzalék szolgál, amely óvja a leveleket a nedves talajtól. Az elvirágzott szárak beszáradás után eltávolíthatók, más metszésre nincs szükség. Edényben sekély, drénezett vályúban, ásványi közegben nevelhető, télen a tartós eső elleni védelemmel. Fagytűrése kb. −20 °C és −25 °C között van, száraz, jó vízáteresztő talajban megbízható.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.06. 2026