Fűrészlevelű tölgy Quercus acutissima

Termék részletes leírása

Fűrészlevelű tölgy - kelet-ázsiai lombhullató faj, elsősorban Kínában, Koreában és Japánban honos. Szokatlanul hosszú, keskeny, hosszúkás, szabályosan fűrészes szélű levelei gyakran 12–20 cm hosszúak, így messziről a szelídgesztenyére emlékeztethet. A levelek fonákán az erezet finoman szőrös, a hajtások fiatalon feltűnően molyhosak lehetnek, a rügyeket a rokon tölgycsoportra jellemző finom serték borítják. Tavaszi lombfakadása üde zöld, nyáron a levelek sötétebbé válnak, ősszel sárga és sárgásbarna tónusokba színeződnek, gyakran csak októberben és novemberben. Április és május között jelennek meg a jelentéktelen barkák, a beporzás után mélyebb, sűrűn pillás kupacsú makkok fejlődnek. A termések körülbelül 18 hónap alatt, többnyire a második év szeptemberében vagy októberében érnek be, kifejlett fákon az első jelentősebb termés már a 10. év körül megjelenhet. A makk értékes táplálék a madaraknak és az apróvadnak, a kertben természetes ritmust ad a késői szezonnak. Törzse karcsú, koronája fiatalon széles kúp alakú, később ovális vagy széles tojásdad. Európai viszonyok között általában 10–15 m magasra és 8–12 m szélesre nő, melegebb, mélyebb talajon nagyobb is lehet. Kérge szürkésbarna, idővel egyre barázdáltabb, helyenként parafaszerű hatással. A kertben látványos szoliter fa, fasorokban finoman „fogazott” levélszerkezetű árnyékot ad, jól illik bükkökhöz, fenyőkhöz, gyertyánokhoz és díszfüvekhez.

Termesztés: A teljes napsütést kedveli, fiatalon az enyhe félárnyékot is elviseli. Legjobban mély, tápdús, jó szerkezetű talajban fejlődik, amely üde marad, de tartósan nem pangó vizes. Az ideális pH körülbelül 5,5–7,2, kötött agyagtalajon a vízelvezetés és a komposzt hozzáadása javítja a talaj levegőzöttségét. Ültetése márciustól novemberig lehetséges, fagyos időszakon kívül. Az első 1–2 évben egyenletes öntözést igényel, később rövidebb szárazságot is elvisel. Tavasszal mértékletes trágyázás ajánlott, a lombkomposztból vagy kéregből készült mulcs stabilizálja a gyökérzóna nedvességét. A metszés általában a nevelő metszésre és a sérült ágak eltávolítására korlátozódik, nyugalmi időszakban. Kifejlett korában körülbelül 10–15 m magasságra és 8–12 m szélességre kell számítani, fasorba kb. 3–4 m-es tőtávolság alkalmazható. Fagytűrése körülbelül −29 °C-ig terjed, a fiatal ültetések hálásak a gyökérzóna mulcsozásáért hótakaró nélküli fagyokban. Lisztharmattal szemben jó ellenálló képességéről ismert, ennek ellenére levéltetvek vagy gubacsképző rovarok előfordulhatnak. A makk többnyire szeptemberben vagy októberben érik. Utcai ültetésben is beválik ott, ahol szabályos formájú, egészséges lombú fára van szükség, sózott talajon azonban érzékenyebb lehet.

Szerző: Nikol | Revízió: 24.2. 2026