Füzéres díszcsorba 'Alba' Liatris spicata 'Alba'

Termék részletes leírása

Füzéres díszcsorba 'Alba' - elbűvölő évelő, amely elegáns virágairól és felálló növekedéséről ismert. Az észak-amerikai prérik és ritkás szavannák tövesen növő, évelő növénye, ahol mélyebb, de gyorsan kiszáradó talajokon él. Az 'Alba' fajtát tiszta fehér virágzatáért szelektálták, amely fényt és határozott függőleges hangsúlyt visz a nyári ágyásokba. A keskeny, szálas levelekből álló tőlevélrózsából szilárd, alig elágazó szárak nőnek, csúcsukon júliustól augusztusig apró fészekvirágzatokból álló füzér nyílik. Jellemző a felülről lefelé haladó virágzás, így egyetlen füzér is hosszabb ideig „élénk” hatást kelt. A tő egyenesen áll, tüskék nélkül, és vágott, illetve szárított virágként is jól hasznosítható. Kompozíciókban a préri évelők és díszfüvek természetes társa, például a kasvirágok, kúpvirágok és a köles mellett, ahol fehér színe lágyítja a nyár meleg tónusait. Tiszta fehér virágai ragyogást és eleganciát visznek a kertbe, és vonzzák az éltető beporzókat. Kifejlett korában általában 0,6–0,8 m magasra és körülbelül 0,3–0,6 m szélesre nő. Az ültetési távolság 30–40 cm, ami a kívánt sűrűségtől függően körülbelül 7–11 növénynek felel meg négyzetméterenként.

Termesztés: A Liatris spicata 'Alba' termesztéséhez teljes napsütést, esetleg nagyon világos félárnyékot ajánlott választani. A termőhely legyen jól szellőző, de védett a téli pangó víztől. A könnyebb vagy homokos vályogtalaj megfelelő, legyen jó vízáteresztő és kellően humuszos, az ajánlott pH nagyjából 6,0–7,5. Az öntözés az ültetés után és a hosszabb száraz időszakokban a legfontosabb, a beállt tövek a rövid szárazságot jobban viselik, mint a pangó vizet. A tavaszi komposztos trágyázás elősegíti a szárak képződését, a túlzott nitrogén lágyabb szöveteket eredményez. Az ültetés hazai viszonyok között márciustól májusig vagy szeptembertől októberig történik. Fagytűrése általában nagyjából -26 és -29 °C között van, száraz téli viszonyok mellett megbízhatóbb. Vágott virágnak a szárakat akkor szedik, amikor a virágzat felső harmada kinyílt, a vázában aztán fokozatosan kinyílnak. Szárításhoz a teljesen kiszíneződött füzéreket árnyékban, légáramlatban felakasztják. A szokásos betegségek inkább csak kivételesen jelentkeznek, gondot többnyire csak a tartós téli túlnedvesedés és az ezt követő rothadás okoz. Kiváló méhlegelő, emellett tüskétlen, és nem ismert mérgező hatása. Tövei sok évig megmaradnak a termőhelyen.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.01. 2026