Garrya elliptica 'James Roof' Garrya elliptica 'James Roof'

Termék részletes leírása

Garrya elliptica 'James Roof' - Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékéről, főként Kaliforniából és Oregonból származik, ahol a chaparral bozótosaiban és nyílt örökzöld erdőkben nő. A 'James Roof' porzós (hím) szelekció, amelyet hosszú, selymesen ezüstös barkáiért értékelnek. Ezek mintegy 20–30 cm hosszúak lehetnek, és késő ősztől kora tavaszig lógnak az ágakon. Az egyes virágok jelentéktelenek, sziromtalanok, a virágzatokban azonban feltűnő téli rajzolatot alkotnak, finom bojtokra emlékeztetve. Levelei átellenesek, elliptikusak vagy keskeny tojásdadok, bőrszerűek és enyhén hullámosak. Színük sötétzöld, fonákjuk gyakran szürkés. Habitusa sűrű és felálló, kifejlett korában általában 2,5–4 m magas és ugyanilyen széles. Inkább lassan nő, teljes méretét nagyjából 10–20 év alatt éri el. Porzós növény lévén termést nem hoz, fő értékét a téli virágzás és az egész évben mutatós szerkezet adja. A kertben szoliterként érvényesül az ágyás hátterében, szabadon növő szélfogó takarásként, vagy fal mellett, ahol a barkák a sötét háttér előtt jól kirajzolódnak. Bevált társnövényei a díszfüvek, a mahóniák, a babérmeggy, az örökzöld borbolyák és a japán juharok, amelyek kiemelik a téli ezüst és a sötétzöld lomb kontrasztját. A barkákat gyakran vágják téli kötészeti célra. Vázában sokáig díszítenek, finom csipkeként hatnak, illatuk nem jellegzetes.

Termesztés: Magyarországon a meleg mikroklíma és a szélvédett fekvés válik be, ideális a déli vagy nyugati fal melletti hely. A legnagyobb veszélyt a kiszárító fagyos szelek, valamint a fagyok és olvadások váltakozása jelenti. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályog vagy vályog, jó vízelvezetéssel. A savanyú, semleges és enyhén lúgos kémhatást egyaránt tűri. Az öntözés főként ültetés után és száraz időszakokban fontos, később a cserje a rövidebb szárazságot is elviseli. Ültetése márciustól októberig lehetséges, hűvösebb fekvésben elsősorban tavasszal. A beérett növények fagytűrése védett termőhelyen a gyakorlatban nagyjából -15 °C körül van. A fiatal cserjék és főként a barkák érzékenyebbek, körülbelül -12 °C alatt elfagyhatnak. Kitett kertekben a gyökérzóna mulcsozása és a korona téli takarása jutával vagy fátyolfóliával segít. A metszést mérsékelten, virágzás után, általában tavasszal végezzük, hogy ne távolítsuk el az előző szezonban már kifejlődött barkarügyeket. Élő takaráshoz a növényeket nagyjából 1,5–2 m-re ültetjük egymástól, attól függően, milyen gyorsan kívánjuk a záródást. A cserjét többnyire nem támadják komoly kártevők, ritkán levélfoltosság jelentkezhet, tartós pangó víz esetén gombás gyökérbetegségek fenyegetnek. Edényben csak nagy térfogatú, megbízható vízelvezetésű tartóban nevelhető sikeresen, teleltetése ilyenkor védett helyen biztonságosabb.

Szerző: Nikol | Revízió: 12.2. 2026