Gesztenyelevelű rodgersia Rodgersia aesculifolia

Termék részletes leírása

Gesztenyelevelű rodgersia - Észak-Kína nedves erdeiből és patakpartjairól származik. Hosszú életű, rizómás évelő a kőtörőfűfélék családjából, amely robusztus, fokozatosan terjedő tövet alkot. Levelei tenyeresen összetettek, általában 5–7 nagy levélkéből állnak, feltűnő erezetűek, durvább tapintásúak, alakjuk a vadgesztenyére emlékeztet. Tavasszal üde zöldek, ősszel gyakran bronzos vagy vöröses árnyalatot öltenek. Júniusban és júliusban a lomb fölé felálló szárak emelkednek, apró, csillag alakú virágokból álló kúpos bugákkal, amelyek színe a fehértől és krémszínűtől a halvány rózsaszínig változik. A kertben szoliterként válik be félárnyékban, vízparti részeken és erdei hangulatú kertrészekben, ahol jól kiegészíti a páfrányokat, árnyékliliomokat, rododendronokat vagy a poloskavészt. Kifejlett korában virágzáskor általában 120–150 cm magas és hasonlóan széles. Egyes levelei 40–60 cm szélesek, nyáron a tő fölé körülbelül 50–60 cm hosszú bugák emelkednek. A beporzókat vonzza, és a nedvesebb ágyások karakteres, szerkezetadó növényeként is kiváló, ahol tollbugákkal, árnyékliliomokkal, páfrányokkal és nefelejcsekkel társítható.

Termesztés: Legjobban védett félárnyékban vagy világos árnyékban, mélyebb, humuszos, tápanyagdús, megbízhatóan nedves talajban fejlődik. A megfelelő pH körülbelül 5,5–7,0, magas humusztartalom mellett az enyhén lúgos talajt is elviseli. Napos helyen csak tartósan nedves talajban és szárító széltől védve érzi jól magát, különben a levelek széle elszáradhat. Márciustól októberig ültethető, kb. 90–120 cm-es tőtávolságra, ami négyzetméterenként 1–2 db-nak felel meg. Az öntözés legyen rendszeres, különösen az ültetést követő első két évben és szárazság idején. Tavasszal ajánlott komposzttal vagy lassan oldódó trágyával pótolni a tápanyagot, a nedvesség megőrzésére a lombkomposzttal vagy kéreggel történő talajtakarás is hasznos. Elvirágzás után a virágszárak eltávolíthatók, a tél végén a száradó leveleket a talaj szintjén visszavágjuk. A begyökeresedett tövek hazai viszonyok között általában kb. -20 °C-ig fagytűrők, a fiatal ültetések meghálálják a lombtakarást télen. Problémát a hajtó leveleken a csigák, szárazság idején pedig a levélszélek barnulása okozhat.

Szerző: Kristýna | Revízió: 06.02. 2026