Gomphostigma virgatum 'Silver Butterfly' Gomphostigma virgatum 'Silver Butterfly'

Termék részletes leírása

Gomphostigma virgatum 'Silver Butterfly' - Dél-Afrikából származik, ahol természetes módon vízfolyások mentén nő, nedves, de levegős hordalékos talajokon. A 'Silver Butterfly' fajtát a Dél-afrikai Köztársaságban szelektálta a 20. század 90-es éveiben a pretoriai Malanseuns Pleasure Plants faiskola, és nem sokkal később az európai kínálatba is bekerült. Kertjeinkben félcserjeként viselkedik. Vesszőszerű, ezüstös hajtásai és keskeny, szálas, finoman szőrös levelei adják jellegzetes ezüstszürke árnyalatát. Körülbelül 0,8–1,2 m magasra és 0,6–1 m szélesre nő, melegebb fekvésben magasabb is lehet. Júniustól szeptemberig a hajtásvégeken apró, mintegy 1 cm-es fehér virágokból álló légies bugák jelennek meg. A virágok gyakran kifejezetten illatosak, és a beporzók szívesen felkeresik őket. Modern ültetésekben díszfüvek, levendula, sudárzsálya vagy sötét lombú cserjék világos ellenpontjaként alkalmazzák. Víz közelében és csepegtető öntözésű kavicságyásokban is jól mutat.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, szélvédett helyen sűrűbben nő és tovább virágzik. A humuszos vagy homokos vályogtalajt kedveli, amely megtartja a nedvességet, de soha nem marad tartósan pangó vizes. Az ajánlott pH körülbelül 5,5–7,5. A növényeket áprilistól októberig ültetik. A tavaszi időpont biztonságosabb, mert így a tél beálltáig jól begyökeresednek. Ágyásokban kb. 70–90 cm-es tőtávolságot alkalmaznak, ez nagyjából 1–2 növénynek felel meg négyzetméterenként. Az első évben és aszályos időszakokban rendszeres öntözést igényel. Ez különösen a dézsás tartásnál fontos, ahol a vízelvezető réteg is beválik. A tavaszi tápanyag-utánpótlás komposzttal vagy kiegyensúlyozott műtrágyával serkenti a lombozat fejlődését. Nyár végén mértékletes trágyázás ajánlott, hogy a hajtások beérjenek. A metszést tavasszal végezzük. A hosszú vesszőket általában egy erős vázra vágjuk vissza, mivel a növény az idei hajtásokon virágzik. Hazai viszonyok között nem teljesen télálló, a föld feletti részei már −8 és −12 °C között elfagyhatnak. Ezért téli takarás ajánlott, hidegebb vidékeken pedig világos, fagymentes helyiségben, körülbelül 0–8 °C-on érdemes teleltetni. Dézsában legalább 20–40 l-es edény és durvább homokot vagy perlitet tartalmazó közeg válik be, hogy a gyökerek eső után gyorsan kiszáradjanak. Teleltetés idején az öntözést enyhe nedvesítésre korlátozzuk. A földlabda teljes kiszáradása levélhulláshoz vezet. Tavasszal a növények gyorsan kihajtanak, akkor is, ha a hajtások egy része télen elhal. A faj jól tűri a szelet és a sós közeget, ezért kocsibeállók mellé is alkalmas. Mégis érdemes elkerülni azokat a helyeket, ahol télen az olvadékvíz összegyűlik. A gyakoribb problémák közé tartozik száraz levegőben a levéltetű és a takácsatka, téli túlnedvesedéskor pedig gyökérrothadás fenyeget.

Szerző: Nikol | Revízió: 12.2. 2026