Gyapjas tisztesfű 'Helene Von Stein' Stachys byzantina 'Helene Von Stein'

Termék részletes leírása

Gyapjas tisztesfű 'Helene Von Stein'  - látványos tisztesfűfajta, amelyet feltűnő, nagy, sűrűn molyhos, ezüstösszürke leveleiért termesztenek. A fajtát a díszítő lombtömegre összpontosító szelekcióval állították elő. Levelei jelentősen nagyobbak, mint az alapfajé, és nagy esztétikai értékű, alacsony, összefüggő szőnyeget alkotnak. Kifejlett korában körülbelül 30-40 cm magasra nő, szélessége 50-70 cm, az egyes tövek összenőnek és nagyobb felületeket is beborítanak. Levelei oválisak vagy szélesen elliptikusak, nagyok, finom, nemezes szőrzettel borítottak. Ez a szőrzet bársonyos hatást kelt, egyúttal csökkenti a párologtatást, így hozzájárul a jó szárazságtűréshez. Virágszárai csak szórványosan, július-augusztusban jelennek meg, apró rózsaszínes-lila virágokat hoznak, és a levelek túlsúlyban lévő díszértéke mellett gyakran elhanyagolhatók. A tisztesfű az ültetésekben talajtakaró évelőként, a szárazságtűrő évelők közötti hatékony szőnyegként, ágyásszegélyként vagy textúrát adó elemként alkalmazható, más ezüstös vagy kontrasztos lombú növényekkel társítva.

Termesztés: A sikeres termesztéshez napos vagy enyhén félárnyékos, nagyon jó vízáteresztő talajú termőhely szükséges. Legjobban könnyű, homokos vagy kavicsos, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajban fejlődik. A pangó víz és a nehéz, agyagos talaj gyökérrothadáshoz és a levelek romló megjelenéséhez vezethet. Leggyakrabban tavasszal vagy ősszel ültetik, négyzetméterenként körülbelül 9-12 db-ot, hogy az állomány gyorsan záródjon. Öntözésre csak ültetés után és tartós szárazság idején van szükség, trágyázni nem szükséges. A tisztesfű -28 °C-ig teljesen fagytűrő, hazai viszonyok között nem igényel téli védelmet. Csupán száraz, télen sem vizenyős termőhelyre van szüksége. Betegségek és kártevők ritkán fordulnak elő, a leggyakoribb probléma a túlzott nedvesség.

Szerző: Jana | Revízió: 2.2.2026