Gyűszűvirág 'Goldcrest' Digitalis 'Goldcrest'

Termék részletes leírása

Gyűszűvirág 'Goldcrest' - kompakt, félig örökzöld évelő fajta, amely Digitalis 'Waldigone' PBR vagy Walberton’s Goldcrest néven is ismert. A Digitalis grandiflora és a Digitalis obscura keresztezéséből született, így egyesíti a virág sárga alapszínét, a meleg sárgabarackos tónust és a szilárdabb, évelő jelleget. Nemesítője David Tristram, a brit Walberton Nursery faiskolából. A növény alacsony tőlevélrózsát fejleszt sima, lándzsás, sötétzöld levelekből, ebből emelkednek ki a felálló virágszárak. Virágzáskor körülbelül 45–55 cm magasra és 30–40 cm szélesre nő. Júniustól szeptemberig bókoló, harang alakú virágokból álló füzéreket hoz. A virágok őszibarack-sárgák, sárgabarackszínűek vagy rézsárgák, belsejüket vörösesbarna erezet és pettyek díszítik. Fokozatosan, alulról felfelé nyílnak, a fajta meddősége pedig meghosszabbítja a virághatást, mivel a növény nem fordít energiát a magképzésre. A virágok vonzzák a poszméheket és más beporzókat, vágott virágnak is alkalmasak. A fajta jól érvényesül évelőágyásokban, félárnyékos szegélyekben, természetközeli ültetésekben, utak mentén, nagyobb edényekben és világos aljnövényzetben. Jól illik a zsályákhoz, gólyaorrokhoz, völgycsillagokhoz, tűzesőkhöz, harangvirágokhoz, árnyékliliomokhoz, vasfüvekhez, pletykákhoz és a finom díszfüvekhez. A gyűszűvirágok minden része mérgező, ha lenyelik, ezért a növény nem való olyan helyre, ahol a közelben gyerekek vagy háziállatok tartózkodnak.

Termesztés: Félárnyékos vagy árnyékos termőhelyet igényel, ideálisan erdőszegélyek mentén vagy magasabb fák alatt, ahol védve van az erős déli napsütéstől. Egyes fajok (pl. Digitalis purpurea) a teljes napot is elviselik, ha a talaj folyamatosan kellően nedves. Az ideális talaj mély, humuszos, jó vízáteresztő, ugyanakkor laza és egyenletesen nedves, enyhén savanyú vagy semleges pH-jú. A növény nem viseli el a tartósan pangó vizes, nehéz agyagtalajokat (ahol télen a tőlevélrózsák elrothadnak), sem a túl száraz, homokos közegeket, ahol visszamarad a fejlődésben. Az öntözés legyen rendszeres és bőséges, különösen aszályos időszakban, valamint az intenzív növekedés és virágzás idején, hogy a talaj soha ne száradjon ki teljesen. A trágyázás tavasszal érett komposzt bedolgozásával vagy szerves trágya kijuttatásával történik; a nitrogéntartalmú műtrágyák túladagolása a levelek burjánzásához vezet a virágszárak szilárdságának rovására. A metszés a teljes virágszár levágását jelenti közvetlenül a tőlevélrózsa felett, rögtön az elvirágzás után. Ez a beavatkozás gyakran újabb, kisebb virágzásra serkenti a növényt a nyár végén, a kétéves fajoknál pedig egy további évvel meghosszabbíthatja élettartamukat. Ha a gyűszűvirág önvetéssel való terjedése a cél, a szárakat hagyni kell elszáradni, a magokat pedig beérni. Ültetéskor vagy a magoncok ritkításakor az adott faj növekedési erélyétől függően 35–50 cm-es tőtávolság ajánlott. Közepesen fagytűrő (-12 °C és -15 °C között). Hazai éghajlati viszonyok között a biztonságos áttelelés érdekében meleg, védett termőhelyet, kifogástalan téli vízelvezetést és alapos takarást igényel.

Figyelmeztetés: Az egész növény erősen mérgező (szívglikozidokat tartalmaz), ezért kesztyűben kell vele bánni, és gyerekek vagy háziállatok által szabadon látogatott kertekben meg kell fontolni az elhelyezését.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.06. 2026