Hamvas cipruska Santolina chamaecyparissus ssp. tomentosa

Termék részletes leírása

Hamvas cipruska - a cipruska ezüstös, sűrűn molyhos alfaja, amely a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik. Ott száraz, köves lejtőkön és tengerparti, sovány talajú termőhelyeken él. Közép-európai viszonyok között tömör, félgömb alakú félcserjévé fejlődik, amely általában 30–40 cm magas és 40–60 cm széles. Hajtásai sűrűn elágazók, és alulról fokozatosan elfásodnak. Levelei keskenyen szeldeltek, finoman metszettek, és sűrű, molyhos szőrzet borítja őket. Ettől matt, ezüstösszürke árnyalatúak, a szőrzet egyben a párologtatást is csökkenti. Érintésre enyhén illatosak. Júniustól júliusig a tömör bokrok fölé szilárd, egyenes szárak emelkednek. Ezeken nagyjából 1–2 cm átmérőjű, gömbös, sárga fészekvirágzatok nyílnak. A virágzatok egyszerűek, nyelves virágok nélküliek, így apró sárga gombokként hatnak az ezüstös levélpárna fölött. A növényt elsősorban egész évben érvényesülő szerkezeti hatásáért és lombjának kontrasztos színéért kedvelik. Ez a hatás különösen levendulákkal, varjúhájakkal, zsályákkal és díszfüvekkel társítva érvényesül. Szárazságtűrő ágyásokba, kavicsos kiültetésekbe és fűszernövény-kompozíciókba illik, de utak mentén alacsony szegélynövényként is használható.

Termesztés:  Alapvető feltétel a teljes napfény és a nagyon jó vízáteresztő, laza talaj, amelyben magasabb a homok vagy a kavics aránya. Az optimális pH nagyjából 6,5–8,0 között van. Kötött, agyagos, tartósan vizenyős talajban a gyökerek rothadnak, és a növény elveszíti tömör formáját. Áprilistól októberig ültethető, ideálisan kiemelt, drénezett termőhelyre. A javasolt ültetési sűrűség négyzetméterenként 4–6 tő, a kívánt záródástól függően. Begyökeresedés után kifejezetten szárazságtűrő, és csak minimális öntözést igényel. A trágyázást mérsékelni kell, mert a tápanyagtöbblet túlzott növekedéshez és a tömörség elvesztéséhez vezet. A metszést tavasszal vagy közvetlenül elvirágzás után végezzük, a hajtások enyhe visszavágásával. Így a félcserje megőrzi sűrű, gömbös habitusát, és a közepe sem kopaszodik fel. Nagyjából −17 és −20 °C között fagytűrő. Magyarország hidegebb vidékein téli takarás fenyőgallyal, valamint száraz termőhely biztosítása ajánlott a tél folyamán. Általában ellenálló a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, leginkább a téli túlnedvesedésre érzékeny.

Szerző: Jana | Revízió: 19.2. 2026