Hartweg-bugatölcsér 'Rubicunda' - Penstemon hartwegii 'Rubicunda' Penstemon hartwegii 'Rubicunda'

Termék részletes leírása

Hartweg-i harangvirág 'Rubicunda' - gyönyörű és nagyon kedvelt évelő, amely elsősorban gyönyörű virágokkal büszkélkedhet. A mexikói Penstemon hartwegii fajból származó kultivár, amely a természetben napos hegyoldalakon és gyors vízelvezetésű, nyílt növényzetben nő. A kertekben hosszú virágzási időszaka és a virágszínek tiszta kontrasztja miatt termesztik. A növény sűrűn elágazó, felálló csomót képez, keskeny, lándzsás, közepes vagy sötétzöld levelű, amelyek enyhe tél idején részben megmaradhatnak. Júniustól szeptemberig a hajtások végén fokozatosan nyílnak a nagy, cső alakú, élénkpiros virágok, feltűnő fehér torokkal. A virágokat poszméhek, méhek és pillangók látogatják, ezért a beporzókat támogató ültetvényekbe is alkalmas. Felnőtt korában körülbelül 40-60 cm magasra és 35-50 cm szélesre nő. Kompozícióban a zöldlevelű évelők között színes pontként funkcionál, jól társítható levendulákkal, macskamentákkal, zsályákkal, echinaceákkal és finom díszfüvekkel. A virágszárak vázába is használhatók, ahol a korona sötétvörös szélén kiemelkedik a fehér torok.

Termesztés: Teljes napot és meleg, védett helyet igényel, ahol télen a talaj nem marad tartósan nedves. A legmegfelelőbb a jó vízelvezetésű, homokos-vályog vagy kavicsos, pH-értékben kb. 6,5–7,8 közötti szubsztrátum, gyakran enyhén meszes talajon is jól fejlődik. Az öntözés leginkább ültetés után fontos, gyökeresedés után a növény elviseli a szárazabb időszakokat, és a túlöntözés kockázatosabb, mint a rövid szárazság. A trágyázást mérsékelten tartjuk, alkalmas a tavaszi komposzt vagy lassan oldódó, alacsonyabb nitrogéntartalmú műtrágya, hogy a hajtások erősek maradjanak és ne nyúljanak. Virágzás után a növényzetet gyakran sűrítik a hajtások enyhe rövidítésével, mély vágást a régi fába kerülni kell, téli végén eltávolítják a sérült részeket, és a zöld hajtások egy részét meghagyják a gyorsabb növekedés érdekében. A növényeket leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptembertől októberig ültetik, 35–40 cm-es távolságra, azaz körülbelül 6–9 növényt négyzetméterenként. Az érett növények száraz, jól vízelvezető talajban általában -20 °C-ig bírják, hidegebb helyeken és friss telepítésnél ajánlott egy könnyű fenyőgally takarás vagy száraz ásványi mulcs, amely télen szellősen tartja a tövet. A konténerekben a gyökérlabda téli védelme és mindenekelőtt a felesleges víz elvezetése szükséges, mert az átázott talaj növeli a fagyás kockázatát. Betegségek közül nedvesség esetén gyökérrothadás vagy lisztharmat léphet fel, néha fiatal hajtásokon levéltetvek, meleg nyarakon pedig takácsatkák jelennek meg.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.04.