Havasalji madárhúr - Cerastinum alpinum ssp. lanatum Cerastinum alpinum ssp. lanatum

Termék részletes leírása

Alpesi szegfű - alacsony növő, évelő sziklasteknő a szegfűfélék családjából. Észak-Európa magashegyi és szubarktikus területeiről, az Alpokból, a Kárpátokból, a Pirenezekből és egyéb hidegebb hegységekből származik, ahol sziklás réteken, kőrepelyekben, záróköveken és sekély ásványi talajokon nő. A lanatum alfaj jellemzője a kifejezett hullámos vagy filces levelet, amely védi a növényt a hidegtől, a széltől és a kiszáradástól. A növény alacsony, sűrű, párnaszerű csoportokat képez, amelyek magassága körülbelül 5–10 cm, szélessége pedig 15–25 cm. A levelek aprók, szemközti elrendezésűek, szürkészeléntektől ezüstösekig terjedő színűek, puhán szőrösek és a szezon nagy részében dekoratívak. Májustól júliusig rövid száron egyszerű, fehér virágok nyílnak. A koronalélevek vége finoman kivágott, a virág közepét pedig sárga porzók emelik ki. A virágok tisztaságot és finomságot sugároznak, a sziklasteknők méreteihez képest nagyon határozott megjelenésűek. A növény sziklakertekben, alpesi növénytartókban, kőcsatornákban, kavicsos ültetésekben, száraz kőfalakon és a kövek réseiben érvényesül. Jól harmonizál a lomikamenekkel (sziklaporszaggal), csendesőrökkel, alacsony szegfűkkel, időnyárgyakkal, homokpélyekkel, dryadokkal, apró levélpázsmiákkal és zsizsabékokkal.

Termesztés: A növény nem igényel bonyolult gondozást. Napos helyet igényel, ásványi, tápanyagszegény és nagyon jó vízáteresztő képességű talajban. A növény a legjobban sziklakertek, megemelt ágyások vagy növénytartók mikroklímájában fejlődik, ahol a gyökérnyak télen nem áll a vízben. A talajnak kavicsosnak, kövesnek vagy homokosnak, inkább szegénynek, enyhén lúgosnak vagy semlegesnek kell lennie, a pH-értéke körülbelül 6,5–8,0 legyen. A meszes alapzatot jól tolerálja. A nehéz agyagtalajok, a túlzott tápanyagellátás és a téli túlöntözés rövidíti a párnák élettartamát. Az ültetés márciustól májusig és szeptemberől októberig történik. Sziklakerti csoportokban 9–12 darabot használunk m²-re, 15–20 cm-es tőtávolsággal. Ültetés után a gyökeresedésig mérsékelt öntözés javasolt; a kifejlett növények jobbantűrik a szárazságot, mint a hosszú távú vízelárasztást. A trágyázás legyen nagyon mértékelt; jól előkészített ásványi szubsztrát esetén a rendszeres tápoldatozás nem szükséges. Mulcsként apró kavicsot vagy zúzott követ használjunk, amely távol tartja a leveleket a nedves földtől. A virágzás után eltávolíthatjuk az elszáradt szárokat és finoman alakíthatjuk a törmag széleit. Dézsában vízelvezető rétegre, ásványi szubsztrátra és védelemre szorul a hosszú távú téli esők ellen. A vízáteresztő talajban a fagytűrése körülbelül −25 °C és −30 °C között mozog.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 06.30. 2026