Havasi daravirág Draba aizoides

Termék részletes leírása

Havasi daravirág - apró évelő lágyszárú a káposztafélék családjából, Európa hegyvidékeiről származik. Napos, köves és gyakran meszes termőhelyeken nő az Alpokban, a Pireneusokban, a Kárpátokban és a Balkánon, jellemzően sziklarepedésekben és gyors vízelvezetésű törmeléklejtőkön. Magyarországon természetes állapotban nem fordul elő, a kertekben azonban megbízható sziklakerti növénynek bizonyul száraz mikroklímájú helyekre. Alacsony párnákat alkot, sűrű tőlevélrózsákba rendeződő, szálas-lándzsás, sötétzöld levelekből, a levelek széle gyakran finoman pillás. A növény félig örökzöld, enyhe teleken leveleinek egy részét megtartja. Áprilistól júniusig 5–10 cm magas virágzati szárak fejlődnek, rajtuk hosszú, sűrű fürtökben apró, négytagú virágok nyílnak. Az egyes virágok kicsik, együtt azonban feltűnő sárga „szőnyeget” alkotnak a párna fölött. A virágok virágporral látják el a korai beporzókat, a párnák pedig jól kiemelik a kövek vonalát a száraz kőfalban, a kavicsos ágyásban és a kővályúkban is. Kőtörőfüvekkel, ternyékkel, kövirózsákkal és alacsony varjúhájakkal társítva mutat a legjobban, mivel ezek vízáteresztésre vonatkozó igényei hasonlóak. Kedvező körülmények között a virágzás áprilisban és májusban tetőzik, a párnák pedig sok évig megmaradnak a helyükön.

Termesztés: Napos vagy enyhén árnyékolt termőhelyet válasszunk, mindig nagyon jó vízelvezetéssel és tartós téli átnedvesedés nélkül. A kavicsos vagy köves, tápanyagban szegényebb talaj felel meg neki, gyakran mészkőzúzalékkal. A lúgosabb talajreakció, körülbelül pH 7,0–8,5 a megfelelő. Márciustól októberig ültethető, legjobb a megemelt részekre, ahol a víz nem áll meg. Begyökeresedés után az öntözési igény alacsony, csak tartósabb aszály idején pótoljuk a vizet, mert a túlöntözés többet árt, mint a szárazság. A trágyázást a minimumra korlátozzuk, elegendő évente egyszer vékony réteg komposzt, vagy csupán kavics pótlása a talajszerkezet megőrzésére. Virágzás után a száraz szárak eltávolíthatók, hogy a párna tömör maradjon. A tőosztást tavasszal, óvatosan végezzük, mert a gyökerek finomak, és szívesen benövik a kőréseket. Edényben a magas ásványianyag-tartalmú közeg válik be, például 2 rész kavics és 1 rész humuszos föld keveréke, az edény alján vízelvezető réteggel. Fagytűrése igen nagy, európai viszonyok között legalább -20 °C alatti értéket adnak meg. Érzékenyebb a téli nedvességre, ez ellen kavicsmulcs, esetleg könnyű fenyőgallyas takarás segít, amely megakadályozza, hogy a víz a tőlevélrózsákba folyjon. Az ültetési távolság 15–20 cm, ami négyzetméterenként körülbelül 16–25 növénynek felel meg. Betegségek ritkán fordulnak elő, fülledt, nedves időben rothadás jelentkezhet, a fiatal tőlevélrózsákban pedig időnként a csigák okoznak kárt.

Szerző: Kristýna | Revízió: 20.01. 2026