Havi szamóca 'Alexandria' Fragaria vesca var. semperflorens 'Alexandria'

Termék részletes leírása

Havi szamóca 'Alexandria' - az úgynevezett havi szamócák folyamatosan termő formája, amelyet a kertekben indamentes, kompakt növekedése miatt kedvelnek. A fajta Európában és Ázsiában őshonos fajból származik, amely a természetben erdőszéleken és tisztásokon él. Levelei hármasan összetettek, finoman fűrészes szélűek. Alacsony, körülbelül 15–25 cm magas tövet alkotnak, amely idős korára nagyjából 35–45 cm szélesre terebélyesedik. Júniustól szeptemberig, megfelelő nedvesség mellett gyakran októberig nyílnak apró, fehér, sárga közepű virágai, amelyeket a méhek is látogatnak. A növény önbeporzó, a beporzó rovarok azonban segítik a rendszeres terméskötést. Termései kisebbek, gyakran 1–2 cm-esek, megnyúlt kúp alakúak, erőteljes illatúak és édeskés-savanykás ízűek, amely az erdei szamócára emlékeztet. A konyhában friss fogyasztásra, túrós desszertekhez, torták díszítésére vagy házi lekvárokhoz egyaránt alkalmasak. C-vitamint, rostot és polifenolos vegyületeket tartalmaznak, amelyek az apró gyümölcsökre jellemzők. Rendezett habitusának köszönhetően edényekben is megállja a helyét erkélyen és teraszon, gyermekkertekben, valamint utak ehető szegélyeként. Jól illik levendulához, kakukkfűhöz, zsályához vagy díszfüvekhez. A termési időszakban a tövön egyszerre láthatók virágok és érő termések, ami a modern ehető ágyásokban is dekoratív hatást kelt. Kiváló választás mindazoknak, akik szeretik a friss szamócát, és egész szezonban bőséges termésre vágynak. Díszes virágai és ízletes termései örömet és ízélményt visznek a kertbe.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, enyhén humuszos, jó vízáteresztő talajban, amely nem szárad porrá, de tartósan vízben sem áll. A megfelelő pH körülbelül 5,5–6,8, meszes talajon gyengébb növekedés jelentkezhet. A palántákat márciustól októberig ültetjük 30–35 cm-es tőtávolságra, ami a kívánt záródási sebességtől függően nagyjából 9–15 db/m²-nek felel meg. Az öntözés főként a begyökeresedés idején, valamint virágzáskor és a termések fejlődése alatt fontos. A lombkomposztból, faaprítékból vagy szalmából készült mulcs visszaszorítja a gyomokat, egyenletes nedvességet biztosít, és óvja a terméseket a szennyeződéstől. Tavasszal általában elegendő a komposztos tápanyag-utánpótlás, edényes termesztésnél mérsékelt adag tartós hatású trágya válik be. A tövek idővel besűrűsödhetnek, ezért az állományt a szüret után gyakran a legidősebb tőrózsák eltávolításával és a fiatalabb, jól begyökeresedett részek meghagyásával frissítjük. Mélyebb, vízelvezetéssel ellátott cserépben erkélyen is jól fejlődik, nyáron gyakoribb öntözéssel kell számolni. E faj fagytűrése legalább -20 °C körüli, beérett állományoknál ennél alacsonyabb is lehet. Hótakaró nélküli fagyokban hasznos a lombbal vagy fenyőgallyal való takarás, különösen a frissen ültetett növényeknél. A gyakori problémák közé tartozik a termések szürkepenészes rothadása, a lisztharmat, az antraknózis és a levélfoltosságok, a kártevők közül a csigák, az eperbimbólikasztó ormányos és a madarak. A jó légmozgás, a termőhely váltása és a tiszta mulcs a gyakorlatban a leghatékonyabb megelőzés.

Szerző: Kristýna | Revízió: 26.01. 2026

Bővebben: Útmutató a szamóca termesztéséhez