Hegyi babér, kalmia 'Windmill' Kalmia „szélmalom”

Termék részletes leírása

A 'Windmill' mamota – a széleslevelű mamota örökzöld kultúrfajtája, egy észak-amerikai hangaféle cserje a hangafélék családjából. A fajta az USA keleti részéről származik, ahol erdei tisztások és savanyú, humuszos talajokon növő világos aljnövényzet részeként nő. A 'Windmill' kultivár sűrű, kompakt és lassan növekvő cserjét alkot, amely a termesztési adatok szerint tíz év után körülbelül 80 cm magasra nő, kedvező körülmények között idővel széltében is. A levelek lándzsásak, bőrneműek, sötétzöldek és fényesek, így a növény egész évben rendezettnek tűnik. A bimbók világos rózsaszínűek vagy fehérek, és júniusban nyílnak fehér virágokká, finom rózsaszín árnyalattal és feltűnő, mélyvörös foltokkal a belső oldalon. A virágok gazdag csúcs- vagy oldalsó virágzatokban rendeződnek, és ennél a kultivárnál egy virágzaton rendkívül nagy számú egyedi virág lehet, ami növeli díszítőértékét. A kultivár alkalmas kisebb vadvirágos kertekbe, savanyú talajú virágágyások elejére, rododendronok, azáleák, pierisek és skímiák mellé, de nagyobb edényekbe is védett teraszra. A növény méheket vonz, és egyben mérgező, ha elfogyasztják, amit figyelembe kell venni a kertben való elhelyezéskor.

Növényápolás: A kálmiák termesztéséhez savanyú, humuszos és jól szellőző talaj szükséges, pH-értéke körülbelül 4–5,5. Nehéz, pangó vagy meszes talajokon klórozisban és gyökérrothadásban szenved, ezért a cserjéket előkészített, tőzeg, avar és durva kéreg keverékével töltött gödörbe ültetik. A helyszín félárnyékos vagy világos árnyékos legyen, védve az éles délutáni naptól és a téli szárító széltől. A talaj felszínét ajánlott mulccsal takarni, ami korlátozza a hőmérséklet-ingadozásokat és segít egyenletes nedvességet tartani. Az öntözés rendszeres, különösen az ültetés utáni első években és nyári hőségben, lágy, alacsony kalciumtartalmú víz ajánlott. A trágyázás mérsékelt, speciális rododendron műtrágyákkal történik, általában tavasszal egyszer, és esetleg enyhén virágzás után. A metszés általában nem szükséges, virágzás után csak az elszáradt virágzatokat és a gyenge vagy sérült ágakat távolítják el. A cserjéket tavasszal vagy kora ősszel ültetik, 0,8–1,0 m körüli távolságra, hogy legyen helyük a fokozatos terjeszkedéshez. A fagyállóság hazai körülmények között körülbelül −25 °C-ig terjed, ezért a fiatal növények védett helyet és téli talajtakarót értékelnek a gyökérnyak körül, nagyon hideg vagy szeles helyeken pedig téli árnyékolást fenyőgallyakkal. A talaj- és nedvességigények betartása mellett a kálmia rendszeres virágzással és örökzöld lombozattal hálálja meg, amely sok éven át kiegészíti a sziklakerti és félárnyékos kerti részeket.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.04.09.