Heterotheca jonesii Heterotheca jonesii

Termék részletes leírása

Heterotheca jonesii - apró, a fészkesvirágzatúak családjába tartozó sziklakerti növény. Az Egyesült Államok délnyugati részéről, főként Utahból származik, ahol száraz, köves fennsíkokon és sziklarepedésekben él. A természetben ásványi, gyakran meszes alapkőzeten nő, ahol a víz gyorsan elfolyik, és nagy a nappali és éjszakai hőingás. A kertben talajra simuló, párnás állományt alkot rövid hajtásokból és keskeny, szürkén molyhos levelekből. Ezek ezüstösen hatnak, és a virágzási időn kívül is megőrzik a növény struktúráját. Nagyon alacsony marad, általában 2–5 cm körüli, ezért támfalak réseibe és olyan helyekre is alkalmas, ahol nem lehet útban. Nyártól őszig, leggyakrabban júniustól októberig a levelek fölött magányos, sárga fészekvirágzatok jelennek meg. Ezek általában 1–2 cm szélesek, sugárvirágokkal. A virágok nem feltűnően illatosak, de virágport kínálnak az apró beporzóknak. A kövek keretében meleg fényként hatnak az ezüstös háttéren. A hosszú virágzás és a szürke lombozat természetes hidat képez a tavaszi sziklakerti fajok és a késő nyár között. Kompozíciókban jól társítható kőtörőfüvekkel, árlevelű lángvirágokkal, pázsitviolákkal, alacsony varjúhájakkal vagy apró díszfüvekkel. Így váltakozik a matt ezüstös felület és a kavics csillogása. Gyűjteményes vályúkba és alpesi tálakba is ajánlott, ahol levelének részletei érvényesülnek.

Termesztés: Teljes napsütés, szélvédett fekvés és kiváló vízelvezetésű hely ajánlott. Ideális a kavicságyás, a vályú vagy a támfal teteje. A talaj legyen könnyű, soványabb és ásványi, kavics vagy zúzott kő hozzáadásával, körülbelül 7–8 pH-val. Magyarországon általában márciustól októberig ültetik, lehetőleg a hosszan tartó esős időszakokon kívül. A felszíni kavicsmulcs védi a gyökérnyakat a sárfelverődéstől, mérsékli a gyomok csírázását, és felgyorsítja a felszáradást csapadék után. Az öntözés főként az ültetés után fontos. Később a növény többnyire szárazabb körülmények között is jól fejlődik, a túl sok víz növeli a rothadás kockázatát. Felületi ültetésnél gyakran mintegy 20 cm-es tőtávolságot alkalmaznak. Egybefüggő szőnyeghez négyzetméterenként körülbelül 20–25 növénnyel számolnak. A trágyázás legyen mértékletes. Tavasszal kis mennyiségű, lassan oldódó tápanyag megfelelőbb, mint a nagy adag nitrogén. Metszésre általában nincs szükség, tavasszal többnyire csak az elszáradt virágmaradványokat távolítják el. Télen inkább a túlnedvesedés elleni védelem fontos, nem a meleg. Hideg és nedves fekvésben segít a kiemelt részre történő ültetés, a drénréteg és a durva ásványi mulcs. A betegségek közül túlnedvesedés esetén gyökérrothadás léphet fel, kártevők ritkán fordulnak elő. A fagytűrő évelők közé tartozik, amelyek egész évben szabadban nevelhetők, ha télen száraz a gyökérzónájuk.

Szerző: Kristýna | Revízió: 08.01. 2026