Heverő boróka 'Kishiogima' Juniperus procumbens 'Kishiogima'

Termék részletes leírása

Heverő boróka 'Kishiogima' - közepesen gyors növekedésű, elterülő habitusú fajta. Különlegessége a sárgászöld levélzet. Éves növekedése kb. 20 cm. 30 cm magasra és 2 m szélesre nő. Edényes nevelésre is alkalmas.

A heverő boróka alacsony növésű, kúszó tűlevelű, amely Japánból származik, és rendkívül nagyra értékelik, mert gyorsan és sűrűn befedi a talajt. A kertépítészetben elsősorban talajtakaró cserjeként alkalmazzák, amely igénytelenségével, természetes szépségével és egész évben tartó díszítőértékével tűnik ki. Általában csak 15–30 cm magasra nő, szélessége viszont elérheti a 2–3 métert. Ágai a talaj felszínén szétterülnek, és gyakran meggyökeresednek, így sűrű, összefüggő szőnyeget alkotnak. Levelei pikkely alakúak, finomak, néha tűszerűek, a fajtától függően kékeszöldek, szürkészöldek vagy kékesezüstösek. Ősszel vagy télen egyes fajták bíboros árnyalatot ölthetnek. A heverő boróka a teljes napot és a jó vízáteresztő, inkább szárazabb talajt kedveli. Kiválóan tűri a fagyot, a szárazságot, a szelet és a szennyezett levegőt, ezért nemcsak magánkertekbe, hanem városi zöldfelületekre is ideális. A tartósan vizenyős és kötött talajokat nem viseli el. Gyakran ültetik rézsűkre, sziklakertekbe, támfalakra, edényekbe vagy hangakertekbe, ahol nemcsak megköti a talajt, hanem esztétikailag is kiegészíti a kompozíciót. A heverő boróka kiváló választás azoknak, akik dekoratív, örökzöld és gondozásmentes növényt keresnek, amely egyúttal gyakorlati feladatot is ellát: védi a talajt az erózió ellen, vagy helyettesíti a gyepet a problémás helyeken.

Termesztés:  A borókák termesztése alapvetően igénytelen, akár a talajtakaró, akár a felálló, többnyire oszlopos növésű fajokról van szó. Leveleik tű vagy pikkely alakúak. Tobozbogyóik gömbölyűek, nagyjából borsónyi méretűek. A napos vagy félárnyékos termőhelyeket kedvelik, inkább a napot részesítik előnyben. Jól tűrnek bármilyen talajtípust – a köveset, a meszeset és a savanyút is. A fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek (túlöntözés nélkül), kifejlett korukban a rövid ideig tartó szárazság sem okoz gondot. A szélnek kitett helyeket is elviselik. Dugványozással szaporíthatók – nyáron üveg alatt, ősszel közvetlenül a termőhelyen. A metszést is jól tűrik, ez elősegíti a további elágazást.