Hibrid levendula 'Grosso' Lavandula x intermedia 'Grosso'

Termék részletes leírása

Hibrid levendula 'Grosso' - nagyon kedvelt, természetes hibrid a keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) és a széleslevelű levendula (Lavandula latifolia) között. A fajtát 1972-ben vezették be Franciaországban, nevét nemesítőjéről, Pierre Grossóról kapta. Sűrű, örökzöld félcserjét nevel, fásodó tőrésszel és keskeny, szálas, szürkészöld vagy ezüstös levelekkel. Kifejlett korában általában nagyjából 0,6–0,9 m magas és 0,7–1,0 m széles, legmagasabb virágzás idején. Júliustól augusztusig a lombozat fölé hosszú, erős szárak emelkednek 10–15 cm-es füzérekkel, amelyeken erős illatú kékeslila virágok ülnek, illatukat szárítás után is megőrzik. A szokásos Lavandula angustifolia fajtáknál a 'Grosso' többnyire magasabb, és hosszabb virágszárakat hoz, ezért gyakran vágásra, szárításra, valamint illóolaj-lepárlásra is használják. Virágzata nektárt és virágport kínál a méheknek és más beporzóknak, a növény nem tüskés, és ezüstös lombjának köszönhetően virágzáson kívül is rendezett hatást kelt az ágyásban. Kertkompozíciókban jól társítható rózsákkal, zsályákkal, kasvirágokkal, varjúhájakkal, cipruskával és díszfüvekkel a szárazságtűrő ültetésekben. Szárított dekorációnak is alkalmas. Nagyon kedvelt évelő, amely szinte bárhol megtalálja a helyét.

Termesztés:  Teljes napsütésben, meleg, jól szellőző termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol a növények eső után gyorsan felszáradnak. Legjobban a jó vízáteresztő, inkább száraz, homokos vályog- vagy kavicsos talajban érzi magát, amely több meszet tartalmaz, és enyhén lúgos vagy semleges kémhatású, pH 6,5–7,5 körüli. Kötöttebb talajban segít a homok vagy kavics bekeverése és az ágyás enyhe megemelése. A növényeket márciustól októberig ültetjük nagyjából 30–40 cm-es tőtávolságra, ez összefüggő szegély kialakításánál körülbelül 7–9 db négyzetméterenként. Ültetés után egyenletes, mérsékelt nedvességet tartunk fenn, begyökeresedés után a levendula a rövid ideig tartó szárazságot jobban tűri, mint a túlöntözést, amely a gyökerek pusztulásához vezet. A trágyázás legyen mértékletes, komposzttal vagy magasabb káliumtartalmú műtrágyával. Tavasszal vagy a fő virágzás után a tavalyi lágyszárú hajtásokat visszametsszük, hogy elágazásra és tömör formára serkentsük a növényt, az idős fás részekbe azonban nem vágunk bele. Jó vízelvezetésű talajban a levendula körülbelül -20 °C-ig fagytűrő, hidegebb fekvésben a tövek körüli könnyű téli takarás fenyőgallyal vagy száraz lombbal hasznos. Edényes nevelésnél magasabb ásványianyag-tartalmú, jó vízáteresztő közeget és elegendő vastagságú vízelvezető réteget használunk, az edényeket télen megóvjuk a mély átfagyástól. A növények általában egészségesek, tartós nedvesség esetén szürkepenész és gyökérpusztulás jelentkezhet. A napos, szellős termőhely és az ésszerű tőtávolság a rendszeresen virágzó állomány alapja.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.12.2025