Himalájai keserűfű 'Superbum' Polygonum affine 'Superbum'

Termék részletes leírása

Himalájai keserűfű 'Superbum' - himalájai eredetű évelő, amely a hűvösebb éjszakákhoz és a köves, jó vízelvezetésű, de kellő nedvességet kapó talajokhoz szokott. A 'Superbum' fajta a kertekben 'Superba' kereskedelmi néven is elterjedt, és a legéleterősebb változatok közé tartozik. Rizómáiból széles, szőnyegszerű állományt fejleszt, amely általában 0,20–0,25 m magas, és szélességben akár 0,60–1,00 m-re is megnőhet. Levelei elliptikusak vagy lándzsásak, sötétzöldek, ősszel bronzos és vöröses árnyalatúvá válnak, enyhébb teleken részben megmaradhatnak. A virágzás rendszerint júliusban kezdődik, és októberig is eltarthat. A virágoknak nincs kifejezett illatuk. A füzéres virágzatok 5–8 cm hosszúak, kezdetben halvány rózsaszínűek, idővel kárminvörösre sötétednek, így egyetlen állományon belül természetes színátmenet jön létre. Az állomány elvirágzás után is mutatós, mert a megszáradt füzérek őszig megtartják szerkezetüket. A virágok nektár- és virágporforrásként szolgálnak a kisebb beporzó rovarok számára. Kompozíciókban jól társítható díszfüvekkel, macskamentákkal, csenkeszekkel kavicságyásokban, valamint tavaszi hagymás növényekkel, amelyek tavasszal a még alacsony állomány fölött nyílnak. Díszágyásokba vagy vegyes virágos ültetésekbe is telepíthető, ahol színfoltokkal és változatos textúrával gazdagítja a kertet.

Termesztés:  Talajtakaró évelő napos vagy félárnyékos helyre, melegebb fekvésben előnyös a hűvösebb mikroklíma és a szélvédett hely, ahol a talaj nyáron nem szárad ki. Legjobban humuszos, üde vagy nedvesebb, de jó vízáteresztő talajban fejlődik. Kötött agyagtalajban kavics hozzáadása és drénréteg segít, laza talajban komposzt vagy lombkomposzt. Az ajánlott pH általában nagyjából 5,5–7,0. Ültetése márciustól májusig vagy szeptembertől novemberig történik, 30–40 cm-es tőtávolsággal (kb. 6–9 növény/m²). Az öntözés ültetés után és tartós szárazság idején a legfontosabb. Begyökeresedés után a rövid szárazabb időszakokat elviseli, a hosszabb virágzáshoz azonban a pangó víz nélküli, egyenletes nedvesség kedvezőbb. Tavasszal mérsékelt trágyázás elegendő, ideálisan vékony komposztréteggel. Elvirágzás után az elnyílt füzérek eltávolíthatók, tavasszal pedig általában kitisztítják a sérült, áttelelt leveleket. A lombkomposzt-takarás stabilizálja a nedvességet, és védi a sekélyen elhelyezkedő rizómákat. Edényben szélesebb cserépben, drénréteggel és jó vízáteresztő, humuszos közegben nevelhető, gyakoribb öntözéssel, az edényt pedig óvni kell a tartós átfagyástól. A faj virágzása általában júniustól szeptemberig tart, egyes fajtáknál októberig is kitolódhat. Betakarítás nem értelmezhető. Fagytűrését a különböző európai és észak-amerikai források magasnak írják le, leggyakrabban -20 °C alatt, jó vízelvezetés mellett gyakran -25 és -30 °C körül. A betegségek és kártevők inkább mellékesek: a fiatal hajtásokon csigák, levéltetvek, sűrű állományban lisztharmat vagy levélfoltosság jelentkezhet. A legnagyobb kockázatot a gyökérnyak rothadása jelenti túl nedves téli talajban.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.02. 2026