Hinoki hamisciprus 'Melody' Chamaecyparis obtusa 'Melody'

Termék részletes leírása

Hinoki hamisciprus 'Melody' - a hinoki hamisciprus díszformái közül kiválasztott, sárga lombú fajta. A faj Japán hegyvidéki erdeiből származik. Jellemző rá a keskeny, felálló habitus és a finom, rojtos ágvégek, amelyek csipkeszerű hatást keltenek. Színe napon a legintenzívebb, ahol a lomb citrom- vagy vajsárga, félárnyékban a szín visszafogottabb. Lassan nő, 10 év alatt gyakran kb. 0,9–1,2 m magas és mintegy 0,6 m széles, kifejletten a kertekben általában 1,5–2 m magas és körülbelül 0,8–1,2 m széles. Télen a hajtáscsúcsokon narancsos-bronzos elszíneződés jelenhet meg, amely kiemeli a növény szerkezetét. Függőleges hangsúlyként kisebb kertekbe, sziklakertekbe és modern kiültetésekbe illik, de nagyobb edényben is jól mutat, ahol a közeg nedvessége könnyebben ellenőrizhető. Kompozícióban szépen ellenpontozzák a sötétzöld tiszafák, a fenyők, a csarabok és a kőelemek. Virágzása feltűnő, a virágport a szél szórja, leggyakrabban márciusban és áprilisban, az apró, gömbölyű tobozok ősszel, általában októberben érnek be.

A hinoki hamisciprus Japánból származó tűlevelű, amely a kertészetben tömött növekedése, sűrű lombja és dekoratív gömb- vagy kúpformái miatt igen kedvelt. A faj jellegzetessége a puha, tompa végű pikkelylevél, amely a növénynek sajátos megjelenést és kellemes textúrát kölcsönöz. Természetes élőhelyén mintegy 20 méter magasra nő, kertben kisebb marad, és gyakran különféle formájú és színű fajtáiban ültetik. A levelek sötétzöldek, rövidek, sűrűn állók, pikkelyszerűek és tompa végűek, ami a fajra jellemző. A hinoki hamisciprus szoliterként, sziklakertekbe, fenyőkertekbe és sövények részeként is alkalmazható. Igénytelensége és vonzó megjelenése miatt ideális választás mindazoknak, akik elegáns, örökzöld, kellemes lombtextúrájú tűlevelűt keresnek.

Termesztés: Napos vagy enyhén félárnyékos, lehetőleg szélvédett helyen fejlődik jól. A téli szél és az erős téli napsütés növeli a lomb kiszáradásának kockázatát. Humuszos, jó vízáteresztő, egyenletesen enyhén nedves talajt kedvel, kötött agyagtalajban vízelvezetéssel. Ajánlott pH-értéke kb. 5,0–6,5. Ültetése leggyakrabban tavasszal (március–május) és ősszel (szeptember–október) történik, a konténeres növények öntözés mellett nagyjából márciustól novemberig ültethetők. Az öntözés az első 2 évben és tartós szárazság idején fontos, télen az olvadáskor pótolt nedvesség segít, a tartós túlöntözés viszont káros. Mérsékelt trágyázás javasolt: tavasszal lassan oldódó, tűlevelűeknek való trágya vagy komposzt. A nyár végi nagyobb nitrogénadagok rontják a szövetek beérését. Metszést általában nem igényel, elegendő a fiatal hajtások enyhe alakítása tavasszal a fagyok után és a sérült ágak eltávolítása, az idős fából nehezen hajt újra. A fenyőkéreg mulcs stabilizálja a gyökérzóna nedvességét és hőmérsékletét. Edényben savanyú, laza ültetőközeget használjunk vízelvezető réteggel, télen a gyökérlabdát burkolással védjük. A faj és gyakori fajtáinak fagytűrése nagyjából -23 és -29 °C között van, érzékenyebb a téli kiszáradásra és a fagyzugokban a késő tavaszi fagyokra. Begyökeresedés után szárazságtűrése közepes, a hosszú aszály a pikkelylevelek barnulását okozhatja. A betegségek közül pangó víz esetén gyökérrothadás (fitoftóra) és gombás levélfoltosság léphet fel, a kártevők közül főként a takácsatkák. Az ültetési távolságot a fajta növekedéséhez igazítjuk: törpe típusoknál általában 0,8–1,2 m, közepeseknél 1,5–2 m, nagyobb formáknál 2–3 m.

Szerző: Kristýna | Revízió: 24.02. 2026