Hólyagvessző 'Tuilad' PBR Lady in Red Physocarpus opulifolius 'Tuilad' PBR Lady in Red

Termék részletes leírása

Tavola kalinolistá 'Tuilad' PBR Lady in Red - a rózsafélék családjába tartozó lombhullató díszcserje, amelyet a 21. század elején fejlesztettek ki az angol Norfolkban. Az alapfaj Észak-Amerika keleti részéről származik, ahol vízáramok mentén, erdők szélén, bokros területeken és nyirkos lejtőkön nő. A 'Tuilad' kultivárt a élénkvörös hajtásai és a későbbi borvín piros lombvéde jellemzi, amely világosabb és élénkebb, mint a nagyon sötét, például a 'Diabolo' típusú fajtáké. A cserje sűrűn, felfelé vagy kissé ívesen nő, felnőtt állapotában körülbelül 1–2 m magasra és hasonló szélességre nő. A levelek három- vagy ötkarélyosak, kihajtáskor élénkvörösek vagy rózsaszínes-vörösek, nyáron pedig sötétülnek borvín és vöröspurpura színre, ősszel pedig tovább mélyül el a színejük. Juniusban és júliusban gömb vagy félgömb alakú virágzatok alakulnak ki, apró fehér vagy rózsaszínű virágokkal. A virágok méheket, bomboryzokat és egyéb beporzókat vonzzák. A virágzás után vöröses, felfújt hólyagok fejlődnek, amelyek prolongálják a díszértéket. Az idősebb ágak kérge lepelyeződik, ami különösen a lombhullás után válik látványossá. A kultivár hangsúlyos színakkentként érvényesül ágyásokban, szabad cserjeközpcsoportokban, előkertekben, alacsony sövényekként vagy szoliter növényként. Jól harmonizál a sárgalevedős tavolákkal, berberiszekkel, tavolníkykkal, díszfüvekkel, zsályákkal, szurdíkiával, tüskevirágokkal, hortenziákkal, rózsákkal és ezüstös levelű évelőkkel.

A "Minden Fekete" levélharangfa (Physocarpus opulifolius) egy lombhullató cserje, amely körülbelül 1-3 méter magasra nő, egyszerű levelekkel, amelyek íves ágakon helyezkednek el. A virágok fehérek, és májustól júniusig fejlődnek, ötös virágzat formájában. A levelek mélyen karéjosak és fogazottak. Különösen értékes a vörös levelű fajták virágzása, amikor a kis fehér virágok nagyon feltűnőek a sötét lombozaton. Ez a széles elterjedésű, félgömb alakú cserje barna, repedezett és hámló kérgű ágakkal rendelkezik. A termések 3-5-es csoportokban képződnek, teljesen simák, vörösesek, hólyagosan felfúvódottak, és 6-10 mm hosszúak. A levélharangfa könnyen termeszthető, ellenálló és jó szaporodási tulajdonságokkal rendelkezik. Jól tűri a részben szennyezett levegőt, és különféle élőhelyeken is alkalmas növekedésre, beleértve a közvetlen napfényt és a félárnyékot is. Nem igényes a talajra, és jól fejlődik semleges, enyhén savas és enyhén lúgos talajokban is. Az egyenletesen nedves talajokat részesíti előnyben, de nem tűri a túlzottan vizes környezetet. A cserje alkalmas sövények kialakítására, szoliter ültetvényekre vagy különféle formákra való alakításra.

Termesztés: Jól fejlődik közönséges kerti talajban, ideálisan közepesen nehéz, jól drenált és mérsékelten nedves, enyhén savanyú vagy semleges pH-értékkel, miközben kevésbé minőséges talajokat is tolerál. Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, ahol kompakt növekedést és intenzív levélszínt ér el, miközben a nyitottabb fekvéseket is elviseli. A trágyázást tavasszal, kiegyensúlyozott díszcserjék számára készült műtrágyával javasolt elvégezni, esetleg enyhe trágyázás végezhető virágzás után. A metszés fontos a cserje vitalitásának és formájának megőrzéséhez, virágzás után végezhető, amikor eltávolíthatók az elöregedett, sérült vagy rosszul növő hajtások, esetleg mélyebb fiatalítás végezhető. Az öntözés különösen ültetés után és hosszabb száraz időszakokban szükséges, az idősebb cserjék meglehetősen toleránsak az átmeneti szárazsággal szemben. Több növény ültetésekor célszerű körülbelül 120–150 cm távolságot tartani, hogy a cserjéknek elegendő helyük legyen a fejlődéshez és a jó szellőzéshez.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 06.30. 2026