Homoki meggy Prunus pumila var. depressa

Termék részletes leírása

Homoki meggy - alacsony észak-amerikai cserje, amely természetes homokpusztákon, kavicsos partokon és szélfútta dűnéken a talaj közelében nő, és segít megkötni az aljzatot. A kertészeti gyakorlatban Prunus pumila 'Depressa' néven is előfordul, és olykor törzsre oltva miniatűr fácskaként nevelik. Sűrű, elfekvő hajtásai fokozatosan szőnyeget alkotnak, finom elágazásai télen is díszítenek. Növekedése inkább lassú, 10 év alatt mintegy 0,2–0,3 m magasra nő, miközben 2–3 m szélesre terül szét. Levelei keskeny elliptikusak vagy lándzsásak, a szezonban zöldek, ősszel feltűnően vörösek. Áprilistól májusig a rövid oldalhajtásokon fehér, ötszirmú virágok nyílnak, amelyek virágport és nektárt kínálnak a korai beporzóknak. Nyár végén érnek apró, sötétvörös vagy fekete, festő levű, édeskés-savanykás ízű csonthéjas termései, amelyek a konyhában inkább keverékekbe, befőttnek vagy házi szörpnek valók. A magjuk nem fogyasztható. A kompozícióban jól kiegészíti a kavicságyásokat, utak szegélyét, cserjecsoportok előterét és a rézsűk beültetését, ahol szépen elüt a díszfüvektől, kakukkfüvektől, levendulától, varjúhájaktól és a zöld levelű fás szárúaktól. Nem igényes, és egyedi megjelenést kölcsönöz bármely kertnek.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, ott virágzik a legdúsabban, de a enyhébb félárnyékot is elviseli. A talajjal szemben rendkívül toleráns – a jó vízáteresztő, homokos vályog vagy könnyebb vályogtalaj felel meg neki, ideálisan 6,0–7,5 pH-val, de gyengébb talajokon is boldogul, ha azok nem tartósan vizesek. A szép növekedést enyhe talajtakarás biztosítja, amely védi a sekély gyökereket és megőrzi a nedvességet. Öntözésre főként az első két évben van szükség. A kifejlett növények nagyon jól tűrik a szárazságot, ez egyik fő előnyük. A trágyázás minimális – elegendő tavasszal egy adag komposzt vagy gyengébb szerves trágya. A meggyfélék általában nem igényelnek sok nitrogént, mert a túlzott trágyázás csökkenti a termőképességet. Rendkívül fagytűrő, általában –30 °C-ig vagy még alacsonyabb hőmérsékletig, így az egyik legellenállóbb csonthéjas. Természeténél fogva egészséges, ritkán betegszik meg. A metszés egyszerű, legjobb a betakarítás után vagy kora tavasszal végezni, ilyenkor eltávolítjuk az idős, sérült vagy rossz irányba növő ágakat. A bokrot lazán tartjuk, hogy a fiatalabb vesszőkön teremjen. A homoki meggy nagyon jól regenerálódik, és az erősebb ifjítást is elviseli.

Szerző: Nikol | Revízió: 16.12.2025