Húsos som 'Aurea' Cornus mas 'Aurea'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Aurea' - világos lombú, színét nagyon stabilan megőrző hazai som, amely virágok nélkül is tartós ragyogást visz a kertbe. Sűrű, széles váza alakú cserjévé vagy kisebb, többtörzsű fává fejlődik, kifejlett korában 2–4 méter magasra nő. Viszonylag lassan növekszik, és tömörebb termetének köszönhetően kisebb helyre szánt ültetésekbe is alkalmas, ahol rendezett, ápolt hatást kelt. Legnagyobb értéke a lombja: kihajtáskor finoman bronzos, de hamar ragyogó aranysárga vagy limezöld színűvé válik. Ez a szín nagyon tartós, és sok más sárga levelű fás szárú növénnyel ellentétben tűző napon sem hajlamos a perzselődésre. Árnyékos zugokban a levelek üde borsózöldre színeződnek. Ősszel a lomb meleg arany-narancsos árnyalatot ölt, amely zökkenőmentesen folytatja a nyári ragyogást. Virágai nagyon korán, gyakran már márciusban megjelennek, és a csupasz ágakat apró, világító sárga ernyőkkel borítják, amelyeket a méhek nagyon kedvelnek. Mivel a virágok színe összeolvad a kihajtó sárga levelekével, a cserje kora tavasszal egységes aranyfelhőként hat. Termései mélyvörös, ehető csonthéjasok (somok), amelyek nyár végén érnek. Valamivel kevésbé feltűnőek, mint az alapfajé, ízük azonban ugyanolyan kiváló, üdítő és C-vitaminban gazdag. Ideális sötét zugok felderítésére, sötétzöld tűlevelű sövények elé ültetve, vagy ragyogó szoliternövényként az előkertekben.

A húsos som Közép- és Dél-Európából, valamint Kis-Ázsiából származó cserje vagy kis fa. A természetben napos lejtőkön, erdőssztyeppek tisztásain és bozótosokban fordul elő, gyakran mészkő alapkőzeten. Hazai viszonyok között főként a melegebb vidékeken érzi jól magát, és azon fás szárú növények közé tartozik, amelyek nagyon korán nyitják a szezont. Még lombfakadás előtt, februártól márciusig virágzik apró sárga virágokkal, kis ernyőkben, amelyek a korai beporzók fontos virágpor- és nektárforrásai. Levelei elliptikusak, nyáron mélyzöldek, ősszel sárga vagy vöröses tónusokba válthatnak. Általában 2,5–4 m × 2,5–4 m méretűre nő, és idővel sűrű, széles, lekerekített koronát nevel. Termése fényes, piros, gyakran 12–15 mm hosszú csonthéjas, amely többnyire augusztus–szeptemberben érik. Íze az érettség fokától függően jelentősen változik: a keményebb termések fanyarabbak, teljes érettségben megpuhulnak, megédesednek, és kellemes gyümölcsös savasságot kapnak. A betakarításhoz gyakran a könnyen leváló vagy magától lehulló terméseket használják. A konyhában lekvárok, szörpök, befőttek, gyümölcsízek, gyümölcsmártások és házi italok készítésére használják. A termések többek között C-vitamint, polifenolokat és szerves savakat tartalmaznak, ezért a házi feldolgozásban régóta nagyra becsülik. A rendszeres terméskötéshez ajánlott legalább két, genetikailag eltérő növény egymás beporzási távolságán belül, vagy a nagy gyümölcsű, termesztett somfajtákkal való társítás. A biodiverzitás szempontjából is értékes, mivel virágai a rovarokat, termései a madarakat táplálják.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. A semleges vagy enyhén lúgos talajokat, a napos, nyílt fekvést, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtőket kedveli leginkább. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termések érése idején, a szezontól függően augusztustól szeptemberig igényel több vizet. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg, különösen a gyakran ködös fekvés nem igazán felel meg neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Főként az ültetés után, a termesztési forma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukra–felükre visszametszünk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltvány ültetésekor a korona sudárral vagy anélkül (üstös korona) alakítható ki, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkítására korlátozódik. A beérett növények fagytűrése körülbelül -25 °C-ig terjed.

Szerző: Kamila | Revízió: 24. 2. 2026