Húsos som 'Basia' - konténeres Cornus mas 'Basia'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Basia' - a húsos som vonzó fajtája, amely nagy és ízletes terméséért népszerű. A 'Basia' nagy termésű lengyel fajtát a Bolestraszycei Arborétumban szelektálták, a kertben sűrű, szélesen kúp alakú cserjévé vagy alacsony fává fejlődik. Kifejlett korában általában 3–5 m magas és 3–4 m széles. Még lombfakadás előtt, leggyakrabban márciusban és áprilisban, a rövid ágacskákon apró sárga virágokból álló csomók jelennek meg, amelyek korai virágport és nektárt kínálnak. Termése augusztus végétől szeptemberig érik, sötétpiros vagy meggyszínű, ovális vagy körte alakú, a nagy termésű szelekcióknál általában 3–6 g tömegű. Teljes megpuhuláskor édessége kifejezettebbé válik, fanyarsága pedig enyhül, pektintartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas lekvárnak, zselének és szörpnek, élénk színe vegyes befőttekben is érvényesül. A somtermés C-vitamin és polifenolok, köztük antociánok forrása, ezért hagyományosan gyümölcslét és likőrt is készítenek belőle. Levelei átellenes állásúak, elliptikusak vagy tojásdadok, nyáron mélyzöldek, ősszel sárga és narancssárga árnyalatokba váltanak. A termések gyakran nem egyszerre érnek be, ezért a betakarítás fokozatosan, több hullámban történik, vagy ponyvára rázással akkor, amikor a gyümölcsök már könnyen leválnak.

Termesztés: Igényei alapján a húsos som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talaj, a napos, nyílt fekvés, a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termés érésének idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága egyaránt teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvés, különösen a gyakran ködös helyek nem kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Főként ültetés után, a termesztési forma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Törzses oltvány ültetésekor a korona vezérvesszővel vagy anélkül (üstkorona) alakítható ki, az almatermésűekhez és a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a húsos som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somtermést ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár akut (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikus esetekben. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségeknél használható. A levelekből, virágokból és termésekből készült gyógyszerek emésztési zavarok, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászat bőrbetegségek kezelésére is alkalmazza. A terméshús és a magokból nyert olaj a sérült bőrszövetek gyógyítására és regenerálására hasznosítható. A somtermés más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a som termését előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és lekvárnak. Gasztronómiai szempontból érdekes a vörös áfonyával és körtével készült vegyes befőttben való felhasználása vadhúsok köretéhez. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. Szárított, őrölt terméshúsával a nyárson sült húsokat is megszórják. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. Termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminokon, antociánokon és fenolos vegyületeken kívül a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják a zselésítő képességét. Így logikus, hogy a somot már évszázadok óta lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszerré történő feldolgozáskor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026