Húsos som 'Bolestraszycki' - konténeres Cornus mas 'Bolestraszycki'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Bolestraszycki' - lengyel, nagy termésű fajta, amelyet a bolestraszycei arborétumban szelektáltak. Sűrű, széles kúp alakú cserjeként vagy alacsony faként nő, általában 3–5 m magas és 3–4 m széles. Levelei átellenes állásúak, elliptikusak vagy tojásdadok, 4–10 cm hosszúak, nyáron mélyzöldek, ősszel sárga és narancssárga árnyalatokba színeződnek. Még a lombfakadás előtt, többnyire márciusban és áprilisban, a rövid ágacskákon apró, sárga, csomókban álló virágok jelennek meg. Virágzása kiváló méhlegelő, a kertben „aranyporként” hat a csupasz ágakon. Termései augusztus végétől szeptember első feléig érnek. Körte alakúak, fényesek, sötétpirosak vagy meggyszínűek, többnyire 3–5 g tömegűek, jó tápanyag-ellátás mellett nagyobbak is. Az érett somok viszonylag erősen tapadnak az ágakhoz, a betakarítás ezért gyakran több menetben, ponyvára rázással történik. Ízében az édesség határozottabb savassággal párosul, teljes megpuhulás után az aroma teltebb és kevésbé fanyar. A termések C-vitamint, szerves savakat, antociánokat és pektineket tartalmaznak, ez utóbbiaknak köszönhetően jól zselésednek. A konyhában frissen, aszalva és fagyasztva is felhasználhatók. Hagyományosan lekvár, zselé, szörp és likőr készül belőlük, színük miatt pedig vegyes befőttek ízesítésére és színezésére is alkalmasak.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyílt fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes biztosítani vízigényét. Csak a termésérés idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága egyaránt teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hűvös fekvések, különösen a gyakran ködös területek nem igazán kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem tűri. Főként ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltott facsemete ültetésekor a korona sudárral vagy anélkül (üstkoronaként) is kialakítható, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, mind akut (például hasmenés és hasi görcsök), mind krónikus esetekben. A somtermés gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levelekből, virágokból és termésekből készült szerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésére alkalmasak. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A termés húsa és a magokból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somtermést előszeretettel dolgozzák fel kompóttá és befőtté. Konyhai szempontból érdekes a som felhasználása vörösáfonyával és körtével kevert kompótban, vadhúsok köreteként. A termés aszalással vagy fagyasztással is tartósítható. Az aszalt, őrölt gyümölcshússal nyárson sült húsokat is meghintenek. Az aszalt somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe áztatható, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a somtermés nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják zselésedő képességét. A somot ezért évszázadok óta lekvár, zselé és kompót készítésére használják. Élelmiszerré történő feldolgozáskor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026