Húsos som 'Florianka' - konténeres Cornus mas 'Florianka'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Florianka' - a 'Florianka' fajta a lengyel Bolestraszycei Arborétumban jött létre magoncként, egy olyan cserje magjaiból, amelyet a 19. században ültettek el a Zwierzyniec melletti Florianka nevű helyen. A kertben sűrű, terebélyes cserjeként vagy alacsony faként nő, koronája szélesen kúp alakú, mérete általában 3–4 m × 3–4 m, szabad növekedés esetén is 4 m körüli. Levelei átellenesek, tojásdadok vagy elliptikusak, körülbelül 4–10 cm hosszúak, nyáron mélyzöldek, ősszel sárga és narancssárga árnyalatokba váltanak. Márciusban és áprilisban, még a lombfakadás előtt nyílnak apró, sárga, ernyőkbe tömörülő virágai, amelyek értékes korai virágport és nektárt kínálnak. Termései későn, leggyakrabban szeptember közepén vagy végén érnek, gyakran egyenetlenül. A somtermések oválisak, pirosak vagy sötétvörösek, átlagosan 3,5–4,5 g tömegűek, kifejezetten édeskés-savanykás ízűek. Cukortartalmuk mintegy 10 %, savtartalmuk körülbelül 2,8 %, a mag aránya 11 % körül alakul. Pektintartalmuk elősegíti a zselésedést, ezért a termések lekvárnak, zselének és szörpnek is alkalmasak, emellett likőrök, gyümölcslevek készítésére és savanyításra is felhasználhatók. Az elemzések mintegy 31 mg C-vitamint említenek 100 g-ban, valamint polifenolok, köztük flavonoidok és iridoidok jelenlétét, amelyek a színben és a jellegzetes aromában is megmutatkoznak.

Termesztés: Igényei alapján a húsos som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talaj, a napos, nyílt fekvés, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes biztosítani vízellátását. Csak a termések érésének idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága egyaránt teljesen fagytűrő. Sikerrel termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hűvös fekvésű, különösen a gyakran ködös helyek kevésbé felelnek meg neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Különösen ültetés után, a termesztési forma kialakításának időszakában erőteljesebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 fő ágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltvány ültetésekor a korona sudárvesszővel vagy anélkül (katlankoronaként) is kialakítható, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a húsos som az egyéves termőrészeken terem, és ezek mennyisége természetes módon is elegendő, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somtermést ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, mind akut (például hasmenés és hasi görcsök), mind krónikus esetekben. A som gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levelekből, virágokból és termésekből készült gyógyszerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A terméshús és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A somtermés más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a som termését előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és befőzött készítményeknek. Kulináris érdekesség a vegyes befőttekben való felhasználása vörösáfonyával és körtével, vadhúsok köreteként. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt terméshússal nyárson sült húsokat is meghintenek. A szárított somtermésből a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésedési képességet befolyásolják. A húsos somot így érthető módon már évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerré való feldolgozáskor általában elegendő cukor hozzáadása szükséges.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026