Húsos som 'Jewgienia' - konténeres Cornus mas 'Jewgienia'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Jewgienia' - kiváló ukrán fajta, amelyet szakmai körökben nagy termése és bőtermő volta miatt nagyra becsülnek. Ez a cserje vagy kisebb fa kifejlett korában 3–4 m magasra és 2–3 m szélesre nő. Levelei széles elliptikusak, a színükön élénkzöldek, ősszel pedig mutatós sárga–narancssárga árnyalatot öltenek. Nagyon korán, általában februárban vagy márciusban virágzik, ekkor az ágakon ragyogó sárga virágok sűrű ernyői jelennek meg, amelyek fontos méhlegelőt jelentenek abban az időszakban, amikor a legtöbb növény még csak most kezdi a vegetációt. Termése nagy, körte alakú, 6–8 g tömegű csonthéjas termés, sötétvörös színű, fényes felületű. Gyümölcshúsa nagyon lédús, édes és aromás, alacsony savtartalmú, így a termés egyenesen a fáról is fogyasztható. A termések gazdagok C-vitaminban, P-vitaminban, szerves savakban, pektinekben és antocián színanyagokban, amelyek támogatják az immunrendszert és kedvezően hatnak az érfalakra. A termés hagyományos feldolgozása során somlekvár, szörp, befőtt és párlat is készül belőle, a termések pedig hőkezelés után is megőrzik értékes tápanyagaikat. A kertépítészetben ez a som domináns szoliterként, de ehető sövények részeként is megállja a helyét, amelyek búvóhelyet nyújtanak a madaraknak, a kert tulajdonosának pedig bőséges termést adnak.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyílt fekvésű helyek, a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termés érésekor igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvésű, különösen a gyakran ködös helyek nem kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem tűri. Különösen az ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal–felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Törzses oltvány ültetésekor a korona vezérággal vagy anélkül (katlankoronaként) is kialakítható, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csak a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár hevenyekre (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikusakra. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része (kéreg, gyökér, hajtások, termés) hasznosítható. A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levélből, virágból és termésből készült gyógyszerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos orvoslásban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A gyümölcshús és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására hasznosítható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajtákkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somot előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és eltevésnek. Kulináris érdekesség a vörös áfonyával és körtével kevert befőtt, amelyet vadhúsok mellé kínálnak. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt gyümölcshússal nyárson sült húsokat is meghintenek. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják a zselésedő képességet. A somot ezért évszázadok óta lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszerré való feldolgozáskor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Nikol | Revízió: 16.7.2026