Húsos som 'Jolico' - konténeres Cornus mas 'Jolico'

Termék részletes leírása

Somkóró 'Jolico' - hosszú életű, lombhullató cserje vagy kisebb fa, Közép- és Délkelet-Európától Nyugat-Ázsiáig terjedt el, a természetben erdőszéleken és világos lejtőkön nő, humuszos, gyakran meszes talajon. A 'Jolico' fajta a Közép-Európában elterjedt, nagy termésű fajták közé tartozik. Sűrűn elágazó koronát alkot, emeletes ágakkal, az éves növekedés általában 15–30 cm körül mozog. A cseh kertekben leggyakrabban 3–5 m magasra és szélesre nő. A levelek tojásdadok, körülbelül 4–10 cm hosszúak, nyáron sötétzöldek, ősszel sárgára vagy pirosra színeződnek. Februártól áprilisig, gyakran még teljes lombfakadás előtt, apró sárga virágokkal virágzik sűrű csokrokban, és pollent, valamint nektárt biztosít a korai beporzóknak. Nyár végétől őszig érnek a 3 cm körüli, sötétpiros, hosszúkás, húsos gyümölcsök, általában szeptembertől októberig. Íze édeskés, éretten aromásabb, a gyümölcsök lekvárokhoz, szörpökhöz, levekhez és szárításhoz is felhasználhatók. A növény díszként funkcionál a terasz mellett, de ehető sövényként is szolgál, amely vonzza a madarakat.

Termesztés: A somlói igényeit tekintve a mészben gazdag talajú, melegkedvelő gyümölcsfák közé tartozik. A leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajokat, napos, nyitott fekvéseket, déli, délkeleti és délnyugati lejtőket kedveli. Szárazabb körülményeket is elvisel, mivel mélyen gyökerezik, és egyenletlenül eloszló csapadékviszonyok mellett is képes nedvességet biztosítani magának. Csak a termésérés idején igényel több nedvességet, ami szezonálisan augusztustól szeptemberig tart. Fában és virágban is teljesen fagytűrő. Akár 600 m tengerszint feletti magasságig sikeresen termeszthető. A hűvös fekvések, különösen a gyakori ködös helyek nem igazán kedvezőek számára. Nem tűri az árnyékot vagy félárnyékot sem. Különösen ültetés után, a növekedési forma kialakításának időszakában igényel mélyebb metszést. Bokor ültetésekor 3–5 főágat kell meghagyni, amelyeket körülbelül egyharmadával vagy felével kell visszavágni. A metszést az első három évben meg kell ismételni. Oltvány ültetésekor a koronát egy vezetővel vagy anélkül (üreges korona) hasonló módon lehet kialakítani, mint a magvassal vagy csonthéjasokkal. Mivel a som szaporodása elegendő a vékony éves hajtásokon, a metszés csak a cserje vagy a korona átvilágítására korlátozódik. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési problémákra, különösen bélrendszeri problémákra, mind akut (pl. hasmenés és gyomorgörcsök), mind krónikus esetekben. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebben a szempontban az egész növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökerek, hajtások, termések). A kéreg, gyökerek vagy hajtások például láz ellen használták. A termések bélrendszeri megbetegedések esetén használhatók. A levelekből, virágokból és termésekből készült gyógyszerek felhasználhatók emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésére. A gyümölcsből nyert friss, sűrített lé cukorbetegség kezelésére használható. A sűrített lé a hagyományos orvoslásban bőrbetegségek kezelésére is használatos. A gyümölcsök velője és a magvakból nyert olaj felhasználható sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására. A som bogyók más, kevésbé értékes gyümölcsfajtákkal is kombinálhatók. Dél-kelet-Európában a somfát kedvelik kompótok és lekvárok formájában feldolgozva. Kulináris szempontból érdekes a som felhasználása vegyes kompótokban, áfonyával és körtével, vadhús mellé. A gyümölcsöket szárítással vagy fagyasztással is tartósítják. A szárított, őrölt gyümölcshúst grillezett húsok szórására is használják. A szárított somból, hasonlóan a csipkebogyóhoz, ízletes teát készítenek. A gyümölcsökből szintén ízletes, magas vitamin tartalmú szirupot készítenek. A gyümölcsöt alkoholba áztathatjuk, esetleg bort vagy párlatot készíthetünk belőle. A vitaminok, antociánok és fenolikus anyagok mellett a som termései nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaznak, amelyek befolyásolják a zselésedési képességet. A som így logikusan már évszázadok óta használatos lekvárok, zselék és kompótok készítéséhez. Az élelmiszeripari termékek feldolgozásakor általában elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2025.12.30.