Húsos som 'Juliusz' - konténeres Cornus mas 'Juliusz'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Juliusz' - a 'Juliusz' fajtát Lengyelországban, a Bolestraszycei Arborétumban nemesítették, és a korán érő, nagy termésű fajták közé tartozik, termése egyöntetűbben érik. Növekedése erősebb, leggyakrabban több törzsű cserjévé vagy kisebb fává fejlődik, szélesen terülő koronája körülbelül 4–5 m magas és 3–5 m széles. Már a tél végén, általában februárban–márciusban megjelennek a lombtalan ágakon apró, sárga, ernyőkbe rendeződő virágai, amelyek virágporban gazdagok, így a korai beporzó rovaroknak is táplálékot kínálnak. Levelei átellenesek, elliptikusak, nyáron mélyzöldek, ősszel sárga vagy vöröses tónusúra színeződnek. Termései közel gömbölyű, piros vagy pirosas-rózsaszín csonthéjas termések, átlagosan kb. 3 g tömegűek, a csonthoz képest nagy arányú gyümölcshússal és lédús, kellemesen savanykás-édes ízzel. Augusztus végétől érnek, a szedés nagyjából három-négy hétig tart, ami megkönnyíti a feldolgozást. Gyümölcshúsát C-vitamin-, polifenol-, antocián- és pektintartalma miatt becsülik, ezért a termést frissen is fogyasztják, valamint lének, szörpnek, dzsemnek, befőttnek és aszalva is felhasználják. A kertben ehető szoliterként, természetközeli gyümölcsösben, valamint cserjeszegélyekben mogyoróval, fanyarkával vagy homoktövissel társítva is jól érvényesül.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé sorolható. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyitott fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termésérés idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hűvös fekvések, különösen a gyakran ködös helyek nem kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Főként ültetés után, a termesztési forma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, ezeket nagyjából egyharmadukkal–felükkel visszametsszük. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Koronás oltvány ültetésekor a koronát vezérvesszővel vagy anélkül (üstkoronaként) is kialakíthatjuk, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, főként bélproblémákra, mind akut (például hasmenés és hasgörcs), mind krónikus esetekben. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. E szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levélből, virágból és termésből készült gyógyszerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésére alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésénél használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A gyümölcshús és a csonthéjból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somtermést előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és eltevésre. Konyhai szempontból érdekes a vörös áfonyával és körtével kevert befőttben való felhasználása vadhúsok köreteként. A termés aszalással vagy fagyasztással is tartósítható. Az aszalt, őrölt gyümölcshússal a nyárson sült húsokat is megszórják. Az aszalt somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, finom szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésítő képességet befolyásolják. Így a somot érthető módon már évszázadok óta lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszeripari feldolgozáskor többnyire elegendő cukor hozzáadása szükséges.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026