Húsos som 'Marceli' - konténeres Cornus mas 'Marceli'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Marceli' - a húsos som kiváló fajtája. Lengyel nemesítésből származik, és a legigényesebb termesztőknek szánt nagy gyümölcsű szelekciók elit csoportjába tartozik. Életerős, felálló, közepesen erős növekedésű cserje, kifejlett korában mintegy 3–4 méter magasra nő. Mivel konténerben kínáljuk, erős, fejlett gyökérzettel rendelkezik, így ültetés után biztosan megered és hamarabb fordul termőre. Levelei sötétzöldek, szilárdak, ősszel szép bíbor és barnásvörös árnyalatúra színeződnek. A tavasz igazi hírnökeként nagyon korán virágzik, gyakran már február végén, március elején, amikor ágait szó szerint beborítják az apró sárga virágok. A virágok jól tűrik a késő tavaszi fagyokat, így hűvösebb vidékeken is megbízható a termés. Gyümölcsét a legízletesebbek közé sorolják. Nagy (5–6 grammos), szabályos, ovális vagy csepp alakú, mély sötétvörös színű. Augusztus második felében érik. Ami megkülönbözteti a többi fajtától, az a gyümölcshús és a mag kiváló aránya: a mag viszonylag kicsi, a gyümölcshús pedig vastag, húsos és magas cukortartalmú. Íze harmonikus, kellemesen édeskés-savanykás és nagyon aromás, ezért a bokorról közvetlenül szedett friss fogyasztás kedvence. Olyan modern kertekben érvényesül, ahol az esztétikus megjelenés és a magas haszon egyaránt fontos.

Termesztés: A som igényei alapján a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talaj, a napos, nyitott fekvés, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a gyümölcsérés idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvés, különösen a gyakran ködös területek nem igazán kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem tűri. Főként ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, ezeket nagyjából egyharmadukkal–felükkel visszametsszük. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltott törzses fa ültetésekor a koronát vezérvesszővel vagy anélkül (üstkoronaként) nevelhetjük, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, és ezek mennyisége természetesen is elegendő, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkítására szorítkozik. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár akut (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikus formában. A som gyümölcsének gyógyhatását már az ókorban ismerték. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, gyümölcs). A kérget, a gyökeret vagy a hajtásokat például láz ellen használták. A gyümölcs bélbetegségeknél alkalmazható. A levelekből, virágokból és gyümölcsökből készült szerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- vagy vesebetegségek kezelésére használhatók. A gyümölcsből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében alkalmazzák. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is használják. A gyümölcshús és a magokból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására hasznosítható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somot előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és lekvárnak. Konyhai szempontból érdekes a vörös áfonyával és körtével készült vegyes befőtt, amely vadhúsok köreteként szolgál. A gyümölcs szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt gyümölcshússal nyárson sült húsokat is megszórnak. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A gyümölcsből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe áztatható, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som gyümölcse nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésítő képességet befolyásolják. Ezért a somot már évszázadok óta lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszerré történő feldolgozáskor általában elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Kamila | Revízió: 25. 2. 2026