Húsos som 'Matador' - konténeres Cornus mas 'Matador'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Matador' - nagy termésű gyümölcstermő somfajta, amelyet a francia Pépinières Minier faiskola vezetett be az európai kereskedelembe 2007-ben. A Cornus mas faj Közép- és Dél-Európából, valamint Nyugat-Ázsiából származik, ahol természetes körülmények között világos erdőszéleken, bokros lejtőkön, gyakran mészkő alapkőzeten nő. A 'Matador' közepes ütemben növekszik, terebélyes cserjévé vagy kisebb, többtörzsű fává fejlődik, kifejlett korában körülbelül 3–5 m magas és 2–3 m széles. Éves hajtásnövekedése begyökeresedés után általában 20–30 cm körül alakul. Februárban–márciusban, a tél lefolyásától és a fekvéstől függően, még a lombfakadás előtt jelennek meg ernyőkbe tömörülő apró, aranysárga virágai. Értékes korai táplálékforrást jelentenek a méhek és más beporzók számára. Átellenes állású zöld levelei nyáron sűrű koronát alkotnak. A fajta nagy, piros csonthéjas terméseket hoz, húsuk húsos, lédús, teljes érettségben kellemesen édeskés-savanykás. A betakarítás a termőhelytől és a nyár lefolyásától függően körülbelül augusztus végére – szeptember közepére esik. Az érett somtermés frissen fogyasztva, valamint lekvárnak, zselének, szörpnek, gyümölcslének, befőttnek és likőrnek is kiváló. A somtermés természetes módon tartalmaz C-vitamint, polifenolokat és más növényi antioxidánsokat. A rendszeresebb és bővebb terméskötődés érdekében érdemes a közelébe egy másik, genetikailag eltérő, azonos időben virágzó Cornus mas fajtát is ültetni.

Termesztés: A som igényei alapján a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyitott fekvések, a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termésérés idején, az évjárattól függően augusztustól szeptemberig igényel több vizet. Vesszőben és virágban is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg, különösen a gyakran ködös fekvések nem igazán kedveznek neki. Az árnyékolást és a félárnyékot sem tűri. Főként ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket körülbelül egyharmadukra–felükre visszametszünk. A metszést az első három évben megismételjük. Oltványfa ültetésekor sudaras vagy sudár nélküli (üstös) korona nevelhető, az almatermésűekhez és csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természetesen elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkítására szorítkozik. A népi gyógyászatban a somtermést ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, mind heveny (például hasmenés és hasi görcsök), mind krónikus esetekben. A somtermés gyógyhatása már az ókor óta ismert. E szempontból a növény minden része (kéreg, gyökér, hajtások, termés) hasznosítható. A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levélből, virágból és termésből készült gyógyszerek emésztési zavarok, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésére alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A terméshús és a magokból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására hasznosítható. A somtermés más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somtermést előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és eltevésre. Konyhai szempontból érdekes a vadhúsok mellé kínált, vörösáfonyával és körtével kevert befőttben való felhasználása. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt terméshússal a nyárson sült húsokat is megszórják. A szárított somtermésből a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe áztatható, borrá vagy párlattá is feldolgozható. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a somtermés sok savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésítő képességet befolyásolják. Így nem véletlen, hogy a somot már évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerré történő feldolgozáskor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Jana | Revízió: 15. 09. 2026