Húsos som 'Nieźnyj' - konténeres Cornus mas 'Nieźnyj'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Nieźnyj' - lassú növekedésű, hosszú életű, ehető termést hozó fás szárú növény, amely a Balkánról, a Kaukázusból és Kis-Ázsiából származik. A 'Nieźnyj' kelet-európai eredetű, korábban érő fajta, amelyet ukrán nemesítésű szelekcióként is említenek: a sárga termésű 'Jantarnyj' fajta szabad beporzásából jött létre. Kora tavasszal, általában márciusban és áprilisban apró, csomókban álló sárga virágai nyílnak a csupasz ágakon, amelyek a méhek első jelentős táplálékforrásai közé tartoznak. Lombfakadás után sűrűbb koronát fejleszt elliptikus zöld levelekkel, ősszel gyakran piros vagy borvörös színt ölt. Termése csonthéjas, színének intenzitása az érettség fokától függ, ennél a fajtánál teljes érettségben gyakran finomabb, kevésbé fanyar ízt írnak le. Érése többnyire július és augusztus fordulóján kezdődik, és a nyár alakulásától függően fokozatosan folytatódhat. A somot megpuhulás után frissen fogyasztják, illetve lekvár, íz, gyümölcslé, szörp, likőr és gyümölcsmártás készül belőle, természetes módon tartalmaz C-vitamint, szerves savakat és pektint. A bővebb terméskötődés érdekében általában beválik legalább két somfajta egymás közelébe ültetése, például a 'Flava' vagy a 'Jantarnyj' fajtával.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fái közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyílt fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termés érése idején igényel több vizet, ez az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hűvös fekvések, különösen a gyakran ködös területek kevéssé felelnek meg neki. Az erős árnyékot sem kedveli. Főként ültetés után, a termesztési forma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje formájú ültetésnél 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Törzses oltvány ültetésekor a korona vezérvesszővel vagy anélkül (üstkorona) is kialakítható, az almatermésűekhez és a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, főként bélproblémákra, akár hirtelen fellépő (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikus esetekben. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. E szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levelekből, virágokból és termésekből készült szerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A termés húsa és a magokból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajtákkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somtermést előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és eltevésre. Konyhai szempontból érdekes a vegyes befőttekben való felhasználása vörös áfonyával és körtével, vadhúsok köreteként. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt gyümölcshússal nyárson sült húsokat is meghintenek. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készül. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készíthető. A gyümölcs szeszbe áztatható, illetve bor vagy párlat is készülhet belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják a zselésítő képességet. Így érthető, hogy a somot évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerként való feldolgozásakor általában elegendő cukor hozzáadása szükséges.

Szerző: Kristýna | Revízió: 18.02. 2026