Húsos som 'Priorski' - konténeres Cornus mas 'Priorski'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Priorski' - a húsos som gyümölcstermő formái közé tartozik. Ez a hosszú életű fás szárú növény Dél-Európából és Délnyugat-Ázsiából származik, a természetben világos lejtőkön és erdőszéleken, gyakran meszes alapkőzeten él. A kertben sűrű, terebélyes, tövis nélküli cserjévé vagy kisebb fává fejlődik, enyhén fényes, tojásdad levelei ősszel sárga és narancssárga árnyalatokat öltenek. Már a tél végén és a tavasz elején, általában márciusban és áprilisban, a lombtalan ágakon apró, sárga, ernyős virágzatok nyílnak, amelyek korai táplálékforrást kínálnak a beporzóknak. A 'Priorski' fajtát nagy, ovális, mélyvörös termései miatt becsülik, amelyek augusztus és szeptember fordulóján érnek. A termések átlagos tömege 3,5 g körüli, teljes érettségben cukortartalmuk mintegy 14 %, így ízük kiegyensúlyozottan édes-savanykás. Húsuk lédús és aromás, friss fogyasztásra, valamint lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, befőttnek vagy gyümölcsbornak is alkalmas. A somtermések természetes módon C-vitamint, számos festékanyagot és cserzőanyagot tartalmaznak, ezért a házi konyhában és a hagyományos feldolgozásban is régóta használják, túlzó egészségügyi állítások nélkül. A nagyobb és rendszeresebb terméskötés érdekében érdemes a közelébe egy másik somfajtát is ültetni, például a 'Pioneer' vagy a 'Wydubietskij' fajtát, mert a kereszteződéses beporzás általában növeli a termést.

Termesztés: Igényei alapján a húsos som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé sorolható. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyílt fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termésérés idején, az évjárattól függően augusztustól szeptemberig igényel több vizet. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikerrel termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvések, különösen a gyakran ködös helyek nem igazán kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Főleg az ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserje formában történő ültetéskor 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltványként ültetve a korona vezérvesszővel vagy anélkül (katlankoronaként) is kialakítható, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a húsos som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természetes módon elegendő fejlődik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkítására szorítkozik. A népi gyógyászatban a somtermést ma is ajánlják emésztési panaszok, főként bélproblémák esetén, legyenek azok hevenyek (például hasmenés és hasi görcsök) vagy krónikusak. A som gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen használták. A termés bélbetegségek esetén alkalmazható. A levelekből, virágokból és termésekből készült szerek emésztési zavarok, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésében használhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében alkalmazzák. A besűrített levet a hagyományos gyógyászat bőrbetegségek kezelésére is használja. A termés húsa és a magjából nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására alkalmas. A somtermés más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is kombinálható. Délnyugat-Európában a somot előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és eltevésre. Konyhai szempontból érdekes a vegyes befőttekben való felhasználása vörös áfonyával és körtével, vadhúsok köretéhez. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt terméshússal a nyárson sült húsokat is megszórják. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy pálinka is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a somtermés nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják a zselésítő képességet. A somot ezért évszázadok óta logikusan lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszerré való feldolgozáskor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.02. 2026