Húsos som 'Semen' - konténeres Cornus mas 'Semen'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Semen' - ukrán fajta, amelyet a kijevi M. M. Hriskóról elnevezett Nemzeti Botanikus Kert nemesítési programjában állítottak elő. Közepesen erős vagy erős növekedésű, terebélyes cserjévé vagy kisebb fává fejlődik, amely kifejlett korában rendszerint körülbelül 3–5 m magas, és hasonló a szélessége is. Lombfakadás előtt, általában februárban–márciusban, ágait apró, aranysárga virágok tömege borítja. Virágzása értékes a méhek és más korai beporzók számára. Termései nagyok, körte alakúak vagy oválisak, sötétpirosak vagy cseresznyeszínűek, tömegük általában körülbelül 6–7 g. Húsuk feszesebb, lédús, aromás, teljes érésben kellemesen édeskés-savanykás. A somtermések augusztus végétől szeptember első feléig érnek, jól tapadnak a kocsányon, és nem hullanak le idő előtt. Friss fogyasztásra, valamint lekvárnak, zselének, befőttnek, szörpnek, gyümölcslének, aszalásra és fagyasztásra is alkalmasak. A kertben gyümölcstermő szoliterként, az ehető kert részeként, természetközeli ültetésben vagy szabadon növő sövényben érvényesül. A rendszeresebb és nagyobb terméskötődés érdekében érdemes mellé egy azonos időben virágzó másik somfajtát ültetni, például a 'Jolico', a 'Devín' vagy a 'Titus' fajtát.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talaj, a napos, nyílt fekvés, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyre gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes biztosítani vízellátását. Csak a termések érésének idején igényel több vizet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvés, különösen a gyakran ködös helyek nem igazán kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem tűri. Főként ültetés után, a nevelési forma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Bokorként ültetve 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Törzses oltványként ültetve a korona vezérvesszővel vagy anélkül (katlankoronaként) alakítható ki, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termőrészeken terem, amelyekből természeténél fogva elegendő fejlődik, a metszés csupán a bokor vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somtermést ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár hevenyekre (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikusakra. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levélből, virágból és termésből készült szerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A termés húsa és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A somtermés más, kevésbé értékes gyümölcsökkel is kombinálható. Délnyugat-Európában a somot szívesen dolgozzák fel befőttnek és eltevésre. Kulináris érdekesség a vegyes somkompót vörös áfonyával és körtével, vadhúsok köretként. A termés aszalással vagy fagyasztással is tartósítható. Az aszalt, őrölt gyümölcshússal a nyárson sült húsokat is meghintik. Az aszalt somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy pálinka is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek befolyásolják a zselésítő képességet. Így érthető, hogy a somot évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerként való feldolgozásakor többnyire elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Kristýna | Revízió: 11.08. 2026