Húsos som 'Swietlana' - konténeres Cornus mas 'Swietlana'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Swietlana' - a húsos som gyümölcstermő fajtája, amely a nagy termésű somok lengyel gyűjteményeiből ismert. Terebélyesebb, szélességben növő cserjét vagy kisebb fát nevel, a kertekben általában 3–4 m magas és 4–5 m széles. Februártól márciusig a lombtalan ágakon apró, sárga virágernyők jelennek meg, amelyek a beporzó rovarok legkorábbi táplálékforrásai közé tartoznak. A termések körte alakúak, sötétpirostól meggyszínűig terjedő színűek, átlagosan 3,5 g tömegűek és körülbelül 2,4 cm hosszúak. Cukortartalmuk mintegy 14%, savtartalmuk körülbelül 2,5%, ezért ízük kiegyensúlyozottan édes-savanykás. A termések jól tartanak a cserjén, a szüret szeptember második felében kezdődik. Felhasználásuk sokoldalú: friss gyümölcs, befőtt, dzsem, gyümölcslé és gyümölcsmártás is készülhet belőlük, ahol a sötétebb gyümölcshús színe különösen érvényesül. A somok a C-vitamin, a polifenolok és az ásványi anyagok természetes forrásai, ezért hagyományosan szörpöt és gyümölcskoncentrátumot is készítenek belőlük. Levelei elliptikusak, nyáron sötétzöldek, ősszel sárga és vöröses-ibolyás árnyalatokat öltenek. Az idősebb törzseken pikkelyesen leváló kéreg alakulhat ki, amely lombhullás után is díszítő hatású. A termések fokozatosan érnek, teljes érettségükkor megpuhulnak és könnyen leválnak, ezért több menetben szüretelik őket.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyitott fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termések érésének idején igényel több nedvességet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvések, különösen a gyakran ködös helyek nem igazán kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem tűri. Főként az ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Cserjeként ültetve 3–5 fő ágat hagyunk meg, amelyeket körülbelül egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltványként ültetve a korona vezérvesszővel vagy anélkül (üstös korona) is kialakítható, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a cserje vagy a korona ritkítására szorítkozik. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár hevenyekre (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikusakra. A som termésének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levelekből, virágokból és termésekből készült szerek emésztési problémák, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésében alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A gyümölcshús és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására hasznosítható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsfajokkal is társítható. Délnyugat-Európában a som termését szívesen dolgozzák fel befőttnek és eltevésnek. Kulináris érdekesség a vegyes befőtt somból, vörös áfonyából és körtéből vadhúsok köreteként. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt gyümölcshússal a nyárson sült húsokat is meghintik. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, finom szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy pálinka is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésítő képességet befolyásolják. Ezért a somot évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerként való feldolgozáskor többnyire elegendő cukor hozzáadása szükséges.

Szerző: Kristýna | Revízió: 18.02. 2026