Húsos som 'Szafer' - konténeres Cornus mas 'Szafer'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Szafer' - a húsos som lengyel gyümölcsfajtája, amelyet a Bolestraszyce Arborétumban nemesítettek, ahol régóta gyűjtik és értékelik a nagy termésű szelekciókat. Többtörzsű cserjét vagy kisebb fát nevel széles kúp alakú koronával, kertekben általában 3–5 m magas és 3–4 m széles. Tél végén, leggyakrabban februártól márciusig, lombtalan hajtásain apró sárga ernyőkben virágzik, amelyeket a beporzó rovarok szívesen látogatnak. Termései körte alakúak, sötétvörösek, akár 7,2 g-osak, húsuk lédús és aromás. Cukortartalmukat a szakirodalom 14–16 % körülire, savtartalmukat mintegy 2,4 %-ra teszi, ezért ízük édes, élénk gyümölcsös savassággal. A fajta értéke, hogy az érett termések sokáig a bokron maradnak, így a szüret több hétre is elosztható. Felhasználása sokoldalú: friss fogyasztás, dzsemek, befőttek, levek és likőrök, a magasabb pektintartalom pedig elősegíti a természetes zselésedést. Levelei széles tojás alakúak, nyáron élénkzöldek, ősszel sárga, majd bíbor árnyalatúvá válnak. Idősebb törzsének kérge pikkelyesen leválhat, ami kiemeli téli sziluettjét. A terméseket általában augusztus végétől szeptemberig szüretelik, a nyár alakulásától függően akár október elejéig. Teljes érettségükkor megpuhulnak és könnyen leválnak, ezért a szüretet gyakran többször ismétlik.

Termesztés: A som igényei alapján a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fás szárú növényei közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talajok, a napos, nyílt fekvések, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mert mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termések érésekor igényel több nedvességet, ami az évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága egyaránt teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvések, különösen a gyakran ködös területek nem igazán kedvezőek számára. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Főként ültetés után, a koronaforma kialakításának időszakában erősebb metszést igényel. Bokorként ültetve 3–5 főágat hagyunk meg, amelyeket nagyjából egyharmadukkal vagy felükkel visszavágunk. A metszést a termesztés első három évében ismételjük. Oltványként ültetve sudaras vagy sudár nélküli (üstös) korona nevelhető, az almatermésűekhez és a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyek mennyisége természetes módon is elegendő, a metszés csupán a bokor vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár hevenyek (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikusak. A som terméseinek gyógyhatása már az ókor óta ismert. E szempontból a növény minden része hasznosítható (kéreg, gyökér, hajtások, termés). A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termések bélbetegségek esetén használhatók. A levelekből, virágokból és termésekből készült szerek emésztési zavarok, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésében is felhasználhatók. A termésekből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésére használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászatban bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák. A termés húsa és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására alkalmas. A som más, kevésbé értékes gyümölcsökkel is kombinálható. Délnyugat-Európában a somtermést szívesen dolgozzák fel befőttnek és lekvárnak. Konyhai szempontból érdekes a vegyes befőttekben való felhasználása vörös áfonyával és körtével, vadhúsok köreteként. A termések szárítással vagy fagyasztással is tartósíthatók. A szárított, őrölt gyümölcshússal a nyárson sült húsokat is megszórják. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésekből magas vitamintartalmú, finom szörp is készül. A gyümölcs szeszben is eltehető, illetve bor vagy párlat is készíthető belőle. A vitaminok, antociánok és fenolos vegyületek mellett a som termései nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaznak, amelyek befolyásolják a zselésítő képességet. Így érthető, hogy a somot évszázadok óta használják lekvár, zselé és befőtt készítésére. Élelmiszerré történő feldolgozáskor általában elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Kristýna | Revízió: 18.02. 2026