Húsos som 'Wydubietskij' Cornus mas 'Wydubietskij'

Termék részletes leírása

Húsos som 'Wydubietskij' - nagyra becsült, korán termő somfajta, amely kiemelkedő termésminősége és a hazai viszonyok között is megbízható termőképessége miatt kedvelt. Közepes növekedésű fa vagy cserje, kifejlett korában 3–4 méter magasra nő. Koronája fiatalon kissé ritkás, később szabályos, széles ovális formává sűrűsödik, így a termés jól hozzáférhető a betakarításhoz. Levelei tojásdadok vagy elliptikusak, élénkzöldek, jellegzetes, feltűnő erezetűek. Ősszel mutatós sárga és narancs árnyalatokat öltenek, ami az év végén is növeli a növény díszértékét. Nagyon kora tavasszal apró, aranysárga virágokkal nyílik, amelyek a korai beporzó rovarok fontos táplálékforrásai. Termése nagyon korán, általában augusztus második felében érik. A gyümölcsök nagyok, körte vagy palack alakúak, héjuk mélyvörös és fényes. Húsuk nagyon lédús, édeskés-savanykás, kiegyensúlyozott ízű, így friss fogyasztásra és sokoldalú konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas. Ez a somfajta részben öntermékenyülő, a bő és rendszeres termés eléréséhez azonban erősen ajánlott a közelébe porzóként egy másik somfajtát ültetni.

Termesztés: Igényei alapján a som a meszes talajok melegkedvelő gyümölcstermő fái közé tartozik. Leginkább a semleges vagy enyhén lúgos talaj, a napos, nyitott fekvés, valamint a déli, délkeleti és délnyugati lejtők felelnek meg neki. A szárazabb körülményeket is elviseli, mivel mélyen gyökerezik, és egyenetlen csapadékeloszlás mellett is képes vízhez jutni. Csak a termés érésekor igényel több vizet, ez évjárattól függően augusztustól szeptemberig tart. Fája és virága is teljesen fagytűrő. Sikeresen termeszthető egészen 600 m tengerszint feletti magasságig. A hideg fekvésű, különösen a gyakran ködös helyek nem kedveznek neki. Az árnyékot és a félárnyékot sem viseli el. Különösen az ültetés után, a koronaforma kialakításának idején erősebb metszést igényel. Bokor ültetésekor 3–5 főágat hagyunk meg, ezeket nagyjából egyharmadukkal–felükkel visszametsszük. A metszést a termesztés első három évében megismételjük. Oltvány ültetésekor a korona vezérvesszővel vagy anélkül (üstkorona) alakítható ki, az almatermésűekhez vagy a csonthéjasokhoz hasonló módon. Mivel a som az egyéves termővesszőkön terem, amelyekből természetes módon elegendő képződik, a metszés csupán a bokor vagy a korona ritkításából áll. A népi gyógyászatban a somot ma is ajánlják emésztési panaszokra, elsősorban bélproblémákra, akár hevenyek (például hasmenés és hasi görcsök), akár krónikusak. A som gyümölcsének gyógyhatása már az ókor óta ismert. Ebből a szempontból a növény minden része (kéreg, gyökér, hajtások, termés) hasznosítható. A kérget, a gyökeret és a hajtásokat például láz ellen alkalmazták. A termés bélbetegségek esetén használható. A levélből, virágból és termésből készült gyógyszerek emésztési zavarok, vérszegénység, máj- és vesebetegségek kezelésére alkalmazhatók. A termésből nyert friss, besűrített levet a cukorbetegség kezelésében használják. A besűrített levet a hagyományos gyógyászat bőrbetegségek kezelésére is alkalmazza. A gyümölcshús és a magból nyert olaj a sérült bőrszövetek kezelésére és regenerálására használható. A som más, kevésbé értékes gyümölcsökkel is társítható. Délnyugat-Európában a somot előszeretettel dolgozzák fel befőttnek és lekvárnak. Konyhai szempontból érdekes a vegyes befőttekben való felhasználása vörös áfonyával és körtével, vadhúsok köreteként. A termés szárítással vagy fagyasztással is tartósítható. A szárított, őrölt gyümölcshússal nyárson sült húsokat is megszórnak. A szárított somból a csipkebogyóhoz hasonlóan ízletes tea készíthető. A termésből magas vitamintartalmú, ízletes szörp is készül. A gyümölcs szeszbe is eltehető, illetve bor vagy pálinka is készíthető belőle. A vitaminokon, antocianinokon és fenolos vegyületeken kívül a som termése nagy mennyiségű savat és pektint is tartalmaz, amelyek a zselésítő képességet befolyásolják. Így érthető, hogy a somot évszázadok óta lekvár, zselé és befőtt készítésére használják. Élelmiszerként való feldolgozásakor általában elegendő cukrot kell hozzáadni.

Szerző: Kamila | Revízió: 16. 7. 2026