Ibolya 'Etain' Viola odorata 'Etain'

Termék részletes leírása

Ibolya 'Etain' - sötétzöld, tojásdad levelekből sűrű csomókat és párnákat fejleszt. Levelei enyhébb télen részben megmaradhatnak, így az ültetés szezonon kívül is megőrzi szerkezetét. Májustól egészen szeptemberig a levelek fölött egyesével nyílnak feltűnően nagy, mintegy 4 cm átmérőjű, pasztellsárga virágai, levendulalila szegéllyel és finom sarkantyúval. A legerősebb virágzási hullám általában májustól júliusig tart, ezt követően a nedvességtől és a hőmérséklettől függően szórványosan ősszel is nyílnak virágok. Meleg napokon enyhe illata érezhető, virágait a méhek és más beporzók is felkeresik. A fajta csak a csomón belül terjed, nem fejleszt kúszó rizómákat, így nem hatol be a gyepbe, és könnyen az ágyás szegélyén tartható. Évelőágyások szegélyén, előkertekben, sziklakertekben és kövek között érvényesül, ahol virágai apró „fénypontokként” tűnnek fel a levelek között. Színben jól illik a tavaszi hagymásokhoz, félárnyékban az árnyékliliomokhoz és az alacsony díszfüvekhez, edényben a borostyánnal vagy apró levelű fás szárúakkal társítható.

Termesztés: A félárnyékot vagy a szórt napfényt kedveli, hűvösebb és nedvesebb talajon naposabb helyet is elvisel, tűző napon azonban hamarabb kiszárad. Legjobban humuszos, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajban fejlődik, a megfelelő pH nagyjából 5,5–7,5. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, az állomány 20–25 cm-es tőtávolságnál záródik, ez a kívánt záródástól függően nagyjából 15–25 tőnek felel meg négyzetméterenként. Az öntözés főként ültetés után és szárazabb tavaszokon fontos, a lombkomposzt-takarás segít megőrizni a nedvességet és a tápanyagokat. Mérsékelt trágyázás elegendő, legjobb komposzttal vagy kis adag szerves trágyával virágzás után. A gondozás a régi levelek tél utáni eltávolításából és a tövek időnkénti visszafogásából áll, ha az állomány túlnő a kijelölt helyén. A beérett növények nagyjából -25 °C-ig fagytűrők, és általában nem igényelnek takarást. Edényben is nevelhető, mélyebb cserépben, vízelvezető réteggel, ahol a nedvesség jobban ellenőrizhető, és az állomány kompakt marad. Télen az edényes növényeknél kerülni kell a tartós túlnedvesedést, amely elősegíti a rizómák rothadását. A hosszú távú vitalitás érdekében érdemes néhány évente az állományt szétosztani, és friss, humuszos földbe ültetve megújítani.

Szerző: Nikol | Revízió: 24.2. 2026