Illatos bazsarózsa 'Annemieke' Paeonia lactiflora 'Annemieke'

Termék részletes leírása

Illatos bazsarózsa 'Annemieke' - az 'Annemieke' fajta a tövesen növő, felálló habitusú lágyszárú bazsarózsák közé tartozik. Kifejlett korában kb. 0,7–0,8 m magas és mintegy 0,8 m széles, kompakt tövet fejleszt. Levelei sötétzöldek, mélyen szeldeltek, és elvirágzás után egészen a nyár végéig megtartják az ágyás formáját. Májusban és júniusban fokozatosan nyílnak mintegy 15 cm átmérőjű telt virágai finom világos rózsaszínben, gyakran valamivel telítettebb színű közepükkel. Illata könnyed és kellemes, meleg időben érvényesül a legjobban. A virágok erős szárakon állnak, vágott virágként inkább csak alkalmanként használhatók, mert vázában általában nem tartanak ki olyan sokáig, mint a kifejezetten vágásra nemesített fajták. Kompozícióban jól társítható nősziromfélékkel, gólyaorrokkal, macskamentával, zsályákkal és díszhagymákkal, ahol a rózsaszín virágok lágy fényfoltként hatnak a levelek zöldje között. Elfogyasztva a növény irritációt okozhat, ezért általában háziállatok elől elzárt helyre ültetik. A virágzás általában 10–14 napig tart, kedvező tavaszi időjárás esetén pedig az oldalbimbók meghosszabbíthatják.

Termesztés: Napos vagy enyhén félárnyékos, szélvédett helyet kedvel, mert a nagy virágok esőben elnehezedhetnek. Legjobban mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talajban fejlődik, amelynek pH-ja kb. 6,5–7,5. Agyagos talajban ajánlott a vízelvezető réteg és kavics bekeverése, könnyű talajokban viszont a nagyobb komposztarány. Az öntözés főként az ültetést követő első két évben fontos, begyökeresedés után a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszan tartó aszály azonban csökkenti a virágok méretét. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, oltott növényeknél ajánlott az oltási helyet kb. 10–15 cm-rel a talajfelszín alá helyezni, hogy a növény idővel saját gyökereire álljon át. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal beválik a magasabb kálium- és foszfortartalmú, lassan oldódó műtrágya, a nitrogénes túltrágyázás puha, laza növekedést idéz elő. A metszés az elszáradt vagy elfagyott ágak elvirágzás utáni eltávolítására korlátozódik, alakító metszésre általában nincs szükség. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban kb. -25 °C-ig terjed, a bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélvédett hely és a könnyű téli takarás. Csapadékos tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet, ezért fontos a jól szellőző termőhely és a nem túl nedves, a szárak tövével közvetlenül nem érintkező mulcs. Az ajánlott tőtávolság a választott kompozíciótól függően kb. 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a gyökérlabda téli átfagyás elleni védelme mellett nevelhető.

Bővebben: Útmutató a bazsarózsák termesztéséhez

Szerző: Nikol | Revízió: 3.2. 2026