Illatos bazsarózsa 'Barbara' Paeonia lactiflora 'Barbara'

Termék részletes leírása

Illatos bazsarózsa 'Barbara' - Kelet-Ázsiából származó, hosszú életű évelő, amely hazájában réteken, cserjés lejtőkön és erdőszéleken él. A 'Barbara' fajta a telt virágú kerti bazsarózsák közé tartozik, és az európai faiskolai katalógusokban többnyire Mikołaj Karbow-Lipski lengyel nemesítő nevéhez kötik. Tömör, bokorszerű hatású tövet nevel, amely általában 0,8–0,9 m magas és 0,8–1,0 m széles. Levelei sötétzöldek, mélyen szeldeltek, gyakran enyhén szürkés árnyalatúak, virágzás után egészen a nyár végéig megőrzik az ágyás szerkezetét, ősszel réz- és barnás tónusúra színeződhetnek. Teljes pompáját rendszerint 2–5 év alatt éri el. Júniusban erős szárakon hozza igen telt, mintegy 15 cm-es, mélyrózsaszín–málnaszínű virágait, amelyek jellegzetesen gömbszerű hatásúak, fodros közepűek. Illata finom, meleg időben a legérezhetőbb. A virágzás általában 10–14 napig tart, kedvező tavaszi időjárás esetén az oldalbimbók meg is hosszabbíthatják. Szilárd felépítésének köszönhetően virágai kevésbé dőlnek meg, és vágott virágnak is alkalmasak. Kompozícióban rózsaszín hangsúlyt ad a levélzöld között, és jól illeszkedik nősziromhoz, gólyaorrhoz, macskamentához, zsályákhoz, díszhagymákhoz és a finomabb díszfüvekhez. Lenyelve irritáló hatású lehet.

Termesztés:  A napos vagy enyhén félárnyékos, védett, szélcsendes termőhelyet kedveli, mert nagy virágai esőben elnehezülhetnek. Legjobban mély, humuszos, jó vízáteresztő talajban fejlődik, amelynek pH-ja körülbelül 6,5–7,5. Agyagos talajban ajánlott vízelvezető réteg és kavics bekeverése, könnyű talajban viszont nagyobb arányú komposzt. Az öntözés főként az ültetést követő első két évben fontos, begyökeresedés után elviseli a rövid szárazságot, a tartós aszály azonban kisebb virágokat eredményez. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, oltott növényeknél ajánlott az oltási helyet a felszín alá kb. 10–15 cm mélyre helyezni, hogy a tő idővel saját gyökeret fejlesszen. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal beválik a magasabb kálium- és foszfortartalmú, lassan oldódó trágya, a nitrogén túladagolása laza, puha növekedést okoz. A metszés az elszáradt vagy elfagyott szárak virágzás utáni eltávolítására korlátozódik, alakítására nincs szükség. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban kb. -25 °C-ig terjed, a bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélvédett fekvés és a könnyű téli takarás. Esős tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet, ezért értékes a jól szellőző termőhely és a nem túl nedves, a szártövekhez közvetlenül nem érő talajtakarás. Az ajánlott tőtávolság a választott kompozíciótól függően kb. 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a gyökérlabda téli fagy elleni védelme mellett nevelhető.

További információ: Útmutató a bazsarózsák termesztéséhez

Szerző: Nikol | Revízió: 3.2. 2026