Illatos bazsarózsa 'White Wings' Paeonia lactiflora 'White Wings'

Termék részletes leírása

Illatos bazsarózsa 'White Wings' - a 'White Wings' fajta Hollandiában került forgalomba, leggyakrabban az 1949-es Hoogendoorn-féle bevezetést említik. Kompakt, bokros tövet nevel, erős szárakkal és sötétzöld, mélyen szeldelt levelekkel. Májusban és júniusban a szárak csúcsán igen nagy, szimpla virágok nyílnak, általában 14–18 cm átmérővel, enyhén hullámos szélű sziromlevelekkel. A bimbóból rövid ideig finom bíbor csíkok tűnhetnek elő, amelyek hamar tiszta fehérbe olvadnak. A virág közepét aranysárga porzók csokra tölti ki, ennek köszönhetően a fajta kedvelt méhlegelő, és légiesebb hatást kelt, mint a telt virágú bazsarózsák. Finom virágillata főként meleg napokon érezhető. Kompozícióban jól társítható nősziromokkal, zsályákkal, rózsákkal és díszfüvekkel, ahol a fehér virág kiemeli a környező évelők színeit. Más bazsarózsákhoz hasonlóan lenyelve a háziállatok számára irritáló lehet.

Termesztés:  A napos vagy enyhén félárnyékos, szélvédett termőhelyet kedveli, mert a nagy virágok esőben elnehezülhetnek. Legjobban mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talajban fejlődik, körülbelül 6,5–7,5-ös pH mellett. Agyagos talajban ajánlott a vízelvezető réteg és a kavics bekeverése, laza talajban viszont a több komposzt. Az öntözés főként az ültetést követő első két évben fontos, begyökeresedés után elviseli a rövid szárazságot, a hosszan tartó aszály azonban kisebb virágokat eredményez. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, oltott növényeknél ajánlott az oltási helyet nagyjából 10–15 cm-rel a talajfelszín alá helyezni, hogy a tő idővel saját gyökereken gyökeresedjen meg. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal beválik a magasabb kálium- és foszfortartalmú, lassan oldódó trágya, a nitrogénnel való túltrágyázás laza, puha növekedést okoz. A metszés a száraz vagy elfagyott ágak eltávolítására korlátozódik virágzás után, alakítás általában nem szükséges. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban körülbelül -25 °C-ig terjed, a bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélvédett fekvés és az enyhe téli takarás. Esős tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet, ezért értékes a jól szellőző termőhely és a nem átázott, a szárak tövével közvetlenül nem érintkező mulcs. Az ajánlott tőtávolság a választott kompozíciótól függően körülbelül 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a gyökérlabda téli átfagyás elleni védelme mellett érvényesül.

Bővebben: A bazsarózsák termesztési útmutatója

Szerző: Nikol | Revízió: 4.2. 2026