Illatos bazsarózsa 'Wladyslawa' Paeonia lactiflora 'Wladyslawa'

Termék részletes leírása

Illatos bazsarózsa 'Wladyslawa' - hosszú életű évelő Kelet-Ázsiából. Észak-Kína és Mongólia füves lejtőin és cserjéseinek szegélyén honos, egészen Délkelet-Szibériáig. A 'Władysława' a lengyel nemesítések közé tartozik, 1964-ben regisztrálták (M. Karpow-Lipski). Holland faiskolák olykor a 'Bowl of Beauty' fajtához hasonló, kompaktabb típusként írják le. Felálló, erős szárú tövet nevel, sötétzöld, mélyen szeldelt levelei tavasszal rövid ideig bronzos árnyalatúak lehetnek. Júniusban, olykor július elején nyílnak 14–18 cm-es, japán típusú virágai. A sötétrózsaszín szirmok a staminódiumokból álló, feltűnő sárga közepet ölelik körül. Így a virág légiesebb hatású, mint a teltvirágú bazsarózsáké, és eső után is jobban megtartja formáját. Illata édes, virágos, nyitott közepének köszönhetően a méhek is kedvelik. Jól fejlett tövön kisebb oldalbimbók is megjelenhetnek, ezek meghosszabbítják a virágzás hatását. Vázában néhány napig eltart, ezért vágott virágnak is alkalmas. Kompozíciókban jól társítható rózsákkal, nősziromokkal és zsályákkal, a díszfüvek kiemelik a virág finom rajzolatát. Más bazsarózsákhoz hasonlóan elfogyasztva irritáló lehet a háziállatok számára.

Termesztés: A teljes napot vagy enyhe félárnyékot és a védett, szélárnyékos fekvést kedveli, mert nagy virágai esőben elnehezülhetnek. Legjobban mélyebb, humuszos és jó vízáteresztő talajban fejlődik, nagyjából 6,5–7,5 pH mellett. Agyagos talajban ajánlott a drénréteg és a kavics bekeverése, könnyű talajban viszont több komposzt. Az öntözés főként az ültetés utáni első két évben fontos. Begyökeresedés után elviseli a rövid szárazságot, a hosszú aszály azonban kisebb virágokat eredményez. Tavasszal vagy ősszel ültetjük. Oltott növényeknél az oltási helyet ajánlott kb. 10–15 cm-rel a felszín alá helyezni, hogy a tő idővel saját gyökeret fejlesszen. Mértékkel trágyázzuk. Tavasszal beválik a lassan oldódó, magasabb kálium- és foszfortartalmú trágya, a túlzott nitrogén laza növekedést okoz. A metszés virágzás után a száraz vagy elfagyott részek eltávolítására korlátozódik, alakításra nincs szükség. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban nagyjából -25 °C-ig terjed. A bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélárnyék és a könnyű téli mulcs. Csapadékos tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet. Fontos a jól szellőző termőhely és a nem túl nedves mulcs, amely nem érintkezik közvetlenül a szárak tövével. Az ajánlott tőtávolság a kompozíciótól függően nagyjából 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a gyökérlabda téli fagyvédelme mellett nevelhető.

Bővebben: Útmutató a bazsarózsák termesztéséhez

Szerző: Nikol | Revízió: 4.2. 2026