Illatos gólyaorr 'Ingwersen's Variety' Geranium macrorrhizum 'Ingwersen's Variety'

Termék részletes leírása

Illatos gólyaorr 'Ingwersen's Variety' - Dél- és Délkelet-Európa hegyvidéki és hegyaljai területeiről származik, ahol természetes körülmények között sziklák között, törmeléklejtőkön és világos erdők szegélyén fordul elő. Az 'Ingwersen's Variety' fajtát Walter Ingwersen találta 1929-ben egy balkáni expedíció során, a kertekben a RHS Award of Garden Merit elismerés miatt is nagyra becsülik. Alacsony, párnaszerű, nagyjából 30–40 cm magas állományt képez, amely rizómáival fokozatosan 60–80 cm szélesre terjed, és idővel összefüggő szőnyeget alkot. Levelei tenyeresen osztottak, finoman szőrösek, szétdörzsölve erősen illatosak, nyáron üde zöldek, ősszel gyakran bronzos vörös árnyalatúra színeződnek. Májustól júliusig a levelek fölé laza bogernyőkben ötszirmú, általában 3–4 cm széles, gyengéd rózsaszín, sötétebb csészéjű virágok emelkednek. Elvirágzás után feltűnő, vöröses termések jelennek meg, amelyek virágok nélkül is struktúrát adnak az állománynak. A méhek által kedvelt évelők közé tartozik, jól beválik fák alatti aljnövényzetként, évelőágyások szegélyén és természetes hatású kiültetésekben. Páfrányokkal, árnyékliliomokkal, tűzesőkkel, püspöksüvegekkel és tavaszi hagymás növényekkel társítva levelei befedik a talajt és lágyítják az átmeneteket. Sziklakertekbe és évelőágyásokba egyaránt alkalmas. Nagyobb felületekre is szétterjed. Gyakran használják fák és cserjék aljnövényzeteként. 

Termesztés: Napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, forró fekvésben meghálálja a déli enyhe árnyékot és a szélvédett helyet. Humuszos, de jó vízáteresztő, jó vízelvezetésű talajt kedvel, nehéz agyagtalajban bevált a kavics bekeverése. Az ajánlott pH enyhén savanyú vagy semleges, nagyjából 6,0–7,2. Ültetése márciustól májusig vagy szeptemberben és októberben történik. A legtöbb gólyaorr májustól júliusig virágzik, a újravirágzó fajták kisebb hullámokban szeptemberig folytatják. Az öntözés ültetés után és tartós szárazság idején fontos, begyökeresedés után a gólyaorr általában jól tűri a kiszáradást. A trágyázás mérsékelt, tavasszal elegendő komposzt vagy kiegyensúlyozott tápanyagú trágya, a túlzott nitrogén fokozza a szárak megdőlését. A fő virágzási hullám után gyakran ajánlott a lombot 5–10 cm-re visszavágni, ami új levelek hajtására serkent és meghosszabbíthatja a virágzást. A komposztból vagy finom kavicsból készült takarás stabilizálja a nedvességet és visszaszorítja a gyomokat, téli pangó vízre hajlamos termőhelyen a kavicsréteg a megfelelőbb. Edényben jó minőségű ültetőközegben, vízelvezető réteggel nevelhető, ilyenkor rendszeresebb öntözést igényel, és a víznek gyorsan el kell folynia. A tőtávolságot a növekedéshez igazítjuk: alacsony fajoknál 25–30 cm, közepeseknél 35–45 cm, erőteljeseknél 50–60 cm. A legtöbb kerti gólyaorr fagytűrése nagyjából -28 és -34 °C között van, az érzékenyebb fajok szárazabb telelést igényelnek. Az első évben érdemes figyelni a gyökérlabda egyenletes nedvességére és eltávolítani a sérült leveleket. A betegségek közül lisztharmat és levélfoltosság, a kártevők közül főként csigák és levéltetvek jelentkezhetnek. Edényben időnként gyalogormányos is előfordul, megelőzésként átültetéskor ellenőrizzük a gyökereket.

Szerző: Kristýna | Revízió: 27.01. 2026