Indiai galagonya Rhaphiolepis indica

Termék részletes leírása

Indiai galagonya - a rózsafélék családjába tartozó örökzöld cserje, amely Dél-Kínából és Délkelet-Ázsia más részeiről származik, ahol lejtőkön, utak mentén és vízfolyások partján nő. Hazájában és a melegebb kertészeti területeken sűrű, szélesen lekerekített cserjévé, kivételesen kisebb fává fejlődik. Európai termesztésben általában kb. 1–1,5 m magasra és hasonló szélességűre nő, kedvező szubtrópusi klímában nagyobb is lehet. Levelei bőrszerűek, fényesek, sötétzöldek, kihajtáskor olykor bronzos tónusúak, szélük finoman fűrészes. Áprilistól júniusig apró, ötös tagolású virágokból álló csúcsálló sátorozó virágzatokat hoz, a virágok többnyire fehérek vagy halvány rózsaszínek, finoman illatosak, és vonzzák a méheket és más beporzókat. Elvirágzás után apró, gömbölyű termések képződnek, amelyek érés közben kékesfeketére vagy feketére sötétednek. Szoliterként, kisebb csoportokban, teraszon edényben, valamint mediterrán hangulatú kompozíciókban is alkalmazható levendulával, rozmaringgal, bodorrózsával vagy kompakt díszfüvekkel. A kertben nyugodt, elegáns hatású, sötétzöld párnaként jelenik meg, amely tavasszal finom virágokkal ragyog fel.

Termesztés: Teljes napon vagy enyhe félárnyékban fejlődik a legjobban, mindig védett, szélárnyékos helyen, ahol a talaj nem fagy át tartósan. Jó vízáteresztő, közepesen tápdús vagy humuszos, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású, kb. 6,0–7,0 pH-jú talaj megfelelő. A növényeket áprilistól júniusig vagy szeptembertől októberig ültetjük, edényben a teljes tenyészidőszak alatt. Ültetés után rendszeres öntözést igényel, begyökeresedés után a rövidebb szárazságot jobban tűri, mint a túlöntözést. Mértékletes trágyázás ajánlott, tavasszal komposzttal vagy virágzó örökzöld cserjéknek való trágyával. Metszésre általában nincs szükség, az esetleges formázást elvirágzás után végezzük. Hazai viszonyok között termesztése edényben vagy nagyon meleg, védett termőhelyen a legbiztosabb, például déli fal mellett, városi udvarban vagy kedvező mikroklímájú belső udvaron. Fagytűrését a források eltérően adják meg, biztonságosan számolni kell a károsodással már kb. -10 °C alatti hőmérsékletnél, a fiatal növények érzékenyebbek. Télre vastagabb talajtakarás, fátyolfóliás védelem, edényes növényeknél hűvös, fagymentes helyiségben történő teleltetés ajánlott. Nedves, hűvös időben entomospóriumos levélfoltosság jelentkezhet, ezért segít a jól szellőző termőhely, a tő körüli öntözés és a nem túl sűrű ültetés. Kezdőknek a legfontosabb, hogy ne öntözzék túl, ne ültessék nehéz agyagos talajba, és az első teleken védjék a növényt a fagy és a téli napsütés ellen.

Szerző: Nikol | Revízió: 8.4. 2026